Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Nem emelik az iskolai tankötelezettség felső korhatárát, az önmagában ugyanis nem oldja meg a magas lemorzsolódást - ezzel indokolta a Pénzügyminisztérium, miért nem foglalkoznak a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének javaslatával.
A tankötelezettség korhatára 1997-ig ja elenlegihez hasonlóan 16 év volt Magyarországon - írta Tordai Bence (Párbeszéd) országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Az országgyűlési képviselő a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) korábbi javaslatára reagálva tette fel a kérdést. Az MGYOSZ ugyanis javaslatot tett a szakképzése megújítására, 18 évre emelné az iskolai tankötelezettséget.
A tárca szerint azonban a tankötelezettség felső hatásának emelése önmagában nem elégséges eszköze olyan szakpolitikai céloknak, mint az iskolából való lemorzsolódás kezelése, vagy a munkaerő-keresletének enyhítése.
Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.
