A kormánynak esze ágában sincs emelni a tankötelezettségi korhatárt

Nem emelik az iskolai tankötelezettség felső korhatárát, az önmagában ugyanis nem oldja meg a magas lemorzsolódást - ezzel indokolta a Pénzügyminisztérium, miért nem foglalkoznak a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének javaslatával.

  • Eduline

A tankötelezettség korhatára 1997-ig ja elenlegihez hasonlóan 16 év volt Magyarországon - írta Tordai Bence (Párbeszéd) országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Az országgyűlési képviselő a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) korábbi javaslatára reagálva tette fel a kérdést. Az MGYOSZ ugyanis javaslatot tett a szakképzése megújítására, 18 évre emelné az iskolai tankötelezettséget.

A tárca szerint azonban a tankötelezettség felső hatásának emelése önmagában nem elégséges eszköze olyan szakpolitikai céloknak, mint az iskolából való lemorzsolódás kezelése, vagy a munkaerő-keresletének enyhítése.

Aggasztó adatok: van olyan megye, ahol minden ötödik diák a lemorzsolódás határán billeg

Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.

Hozzászólások

Nem csak az tehetséges, aki jól versenyzik – Kaderják Anita szerint az iskolarendszer már a nulladik ponton rengeteg gyereket elveszít

A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.

Visszabontaná a Tisza-kormány a pedagógus-továbbképzések állami monopóliumát

Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.