A kormánynak esze ágában sincs emelni a tankötelezettségi korhatárt

Nem emelik az iskolai tankötelezettség felső korhatárát, az önmagában ugyanis nem oldja meg a magas lemorzsolódást - ezzel indokolta a Pénzügyminisztérium, miért nem foglalkoznak a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének javaslatával.

  • Eduline

A tankötelezettség korhatára 1997-ig ja elenlegihez hasonlóan 16 év volt Magyarországon - írta Tordai Bence (Párbeszéd) országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Az országgyűlési képviselő a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) korábbi javaslatára reagálva tette fel a kérdést. Az MGYOSZ ugyanis javaslatot tett a szakképzése megújítására, 18 évre emelné az iskolai tankötelezettséget.

A tárca szerint azonban a tankötelezettség felső hatásának emelése önmagában nem elégséges eszköze olyan szakpolitikai céloknak, mint az iskolából való lemorzsolódás kezelése, vagy a munkaerő-keresletének enyhítése.

Aggasztó adatok: van olyan megye, ahol minden ötödik diák a lemorzsolódás határán billeg

Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.