Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet – többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.
Nógrád megyében a legrosszabb a helyzet: a 2017/2018-as tanév második félévi adatai alapján a diákok 16,2 százalékát, vagyis több mint kétezer tanulót veszélyeztet lemorzsolódás. Az Oktatási Hivatal 2017/2018-as tanév második félévére vonatkozó adatai szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem sokkal jobbak az arányok: előbbiben 15 százalékos, míg Borsodban 14,1 százalékos a nagyot rontó diákok aránya. A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak - nekik célzott segítségre van szükségük ahhoz, hogy tovább tudják folytatni tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.
A legkevesebb, lemorzsolódással veszélyeztetett diák Budapesten (5,46 százalék), Győr-Moson-Sopron (6,57 százalék) és Csongrád megyében (5,93 százalék) él. Az Oktatási Hivatal térképet is készített az érintett tanulók arányáról, a legrosszabb helyzet a narancssárgával jelzett megyéket jellemzi:
A szakközépiskolákban a legrosszabb a helyzet
A lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma és aránya nemcsak megyénként, hanem iskolatípusonként is eltérő. Nógrád megyében például az általános iskolások majdnem 21 százaléka tartozik ebbe a kategóriába - vagyis minden ötödik diákot fenyeget a lemorzsolódás -, míg Budapesten mindössze 5,76 százalékos az arányuk az általános iskolákban.
A szakközépiskolákban (vagyis a volt szakiskolákban) ennél is rosszabbak az adatok: még Budapesten is 16 százalékos a lemaradó diákok aránya, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21,32 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 19,43 százalék – vagyis minden ötödik szakközépiskolás esetében tartani kell attól, hogy idő előtt abbahagyja a tanulást. Legkevésbé a Tolna megyei szakközépiskolásokat fenyegeti a lemaradás, de még így minden tizedik diákot érinti a probléma.
Aligha meglepő, hogy a szakgimnáziumokban és a gimnáziumokban alacsonyabb a nagyot rontó diákok aránya: Budapesten mindössze 1,97 százalékukat fenyegeti lemorzsolódás, de Nógrádban és Vas megyében is alacsony az arányuk, az egy százalékot sem éri el.
A szakgimnazistáknak átlagosan 6-8 százalékát sorolják a lemorzsolódással veszélyeztetettek közé, ám a területi különbségek itt is nagyok: míg például Győr-Moson-Sopron megyében a szakgimnáziumba járóknak mindössze 5,17 százalékát érinti a probléma, addig Nógrádban a diákok 16 százalékának vannak komoly problémái a tanulmányi előrelépéssel.
Riasztó lemorzsolódási adatok: van, ahol tízből négy hallgató otthagyja az egyetemet
Tízből négy hallgató mindenféle „papír", diploma és abszolutórium nélkül távozott az egyetemről - derül ki a 2010-ben kezdett, műszaki alapszakosokról készített kutatásból. Riasztóak a lemorzsolódási adatok, az esti és levelező tagozatosok közül például csak minden harmadik hallgató szerzett végzettséget, de a fizetős formában tanulók körében sem jobb a helyzet.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
