Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet – többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.
Nógrád megyében a legrosszabb a helyzet: a 2017/2018-as tanév második félévi adatai alapján a diákok 16,2 százalékát, vagyis több mint kétezer tanulót veszélyeztet lemorzsolódás. Az Oktatási Hivatal 2017/2018-as tanév második félévére vonatkozó adatai szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem sokkal jobbak az arányok: előbbiben 15 százalékos, míg Borsodban 14,1 százalékos a nagyot rontó diákok aránya. A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak - nekik célzott segítségre van szükségük ahhoz, hogy tovább tudják folytatni tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.
A legkevesebb, lemorzsolódással veszélyeztetett diák Budapesten (5,46 százalék), Győr-Moson-Sopron (6,57 százalék) és Csongrád megyében (5,93 százalék) él. Az Oktatási Hivatal térképet is készített az érintett tanulók arányáról, a legrosszabb helyzet a narancssárgával jelzett megyéket jellemzi:
A szakközépiskolákban a legrosszabb a helyzet
A lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma és aránya nemcsak megyénként, hanem iskolatípusonként is eltérő. Nógrád megyében például az általános iskolások majdnem 21 százaléka tartozik ebbe a kategóriába - vagyis minden ötödik diákot fenyeget a lemorzsolódás -, míg Budapesten mindössze 5,76 százalékos az arányuk az általános iskolákban.
A szakközépiskolákban (vagyis a volt szakiskolákban) ennél is rosszabbak az adatok: még Budapesten is 16 százalékos a lemaradó diákok aránya, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21,32 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 19,43 százalék – vagyis minden ötödik szakközépiskolás esetében tartani kell attól, hogy idő előtt abbahagyja a tanulást. Legkevésbé a Tolna megyei szakközépiskolásokat fenyegeti a lemaradás, de még így minden tizedik diákot érinti a probléma.
Aligha meglepő, hogy a szakgimnáziumokban és a gimnáziumokban alacsonyabb a nagyot rontó diákok aránya: Budapesten mindössze 1,97 százalékukat fenyegeti lemorzsolódás, de Nógrádban és Vas megyében is alacsony az arányuk, az egy százalékot sem éri el.
A szakgimnazistáknak átlagosan 6-8 százalékát sorolják a lemorzsolódással veszélyeztetettek közé, ám a területi különbségek itt is nagyok: míg például Győr-Moson-Sopron megyében a szakgimnáziumba járóknak mindössze 5,17 százalékát érinti a probléma, addig Nógrádban a diákok 16 százalékának vannak komoly problémái a tanulmányi előrelépéssel.
Riasztó lemorzsolódási adatok: van, ahol tízből négy hallgató otthagyja az egyetemet
Tízből négy hallgató mindenféle „papír", diploma és abszolutórium nélkül távozott az egyetemről - derül ki a 2010-ben kezdett, műszaki alapszakosokról készített kutatásból. Riasztóak a lemorzsolódási adatok, az esti és levelező tagozatosok közül például csak minden harmadik hallgató szerzett végzettséget, de a fizetős formában tanulók körében sem jobb a helyzet.
A középszintű angolérettségin az íráskészségnél középszinten két fogalmazást, egy rövidebbet és egy hosszabbat kell írnotok. Az elmúlt évek javítókulcsai alapján összeszedtük, hogyan szerezhetitek meg az összes pontot.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
Nem lesz miniszter Bódis Kriszta a készülő Tisza-kormányban, de így is kulcsszerepet kap. Magyar Péter bejelentette, hogy a Miniszterelnökségen belül társadalompolitikai koordinációval fog foglalkozni.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk a középiskolai felvételivel kapcsolatban.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
