Csökken a diákok száma a sajókazai iskolában, mióta 16 év a tankötelezettségi korhatár

Nehéz iskolapadban tartani a diákokat az érettségi ígéretével, "hiszen amikor betöltik a tanköteles kort, inkább elmennek a közfoglalkoztatásba, mert annyira kevés a családjuk jövedelme, hogy az az összeg, amit ott ígérnek, sokat jelent nekik".

  • Eduline
Túry Gergely

"Amióta a tankötelezettséget 18-ról 16 évre szállították le, és ezzel párhuzamosan a közmunkaprogramok keretében havi 50-70 ezer forintos támogatással vehetnek részt úgynevezett munkaerőpiaci átképzéseken a 16 éves gyerekek, nagyon megcsappant a hozzánk jelentkező diákok száma" - mondta a 168 Órának Orsós János, a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola egyik alapítója.

Hozzátette: a már bent lévőket is nehéz iskolapadban tartani az érettségi ígéretével, "hiszen amikor betöltik a tanköteles kort, inkább elmennek a közfoglalkoztatásba, mert annyira kevés a családjuk jövedelme, hogy az az összeg, amit ott ígérnek, sokat jelent nekik".

"Parkgondozónak, állatgondozónak képzik őket, most épp egy tésztakészítő-tanfolyam indult a közelben, ezért ment el egy másodikos diákunk. Ezt támogatja az állam. Maradjunk vakvágányon! Ne közelítsünk a betűk világához! Ez az államilag támogatott butítás" - szögezte le a lapnak.

Siralmas adatok a magyar oktatásról: minden ötödik borsodi diák a kilátástalanságba sodródik

Minden ötödik borsodi és nógrádi diák idő előtt hagyja ott az iskolát, míg Győr-Moson-Sopron megyében öt százalék alatt van azoknak az aránya, akik nemet mondanak a tanulásra. Az Európai Bizottság azokat a 18-24 éves fiatalokat tekinti korai iskolaelhagyónak, akiknek általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem vesznek részt sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli képzésben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.