Eltűnnek a hátrányos helyzetű diákok a gimnáziumokból, zsákutcás képzéseket kezdenek el

Bajba került a hátrányos helyzetű roma gyerekeket oktató Dr. Ámbédkar Iskola, amelyet tíz éve alapított egy borsodi kisfaluban, Sajókazán Derdák Tibor szociológus, tanár és Orsós János pedagógus. A 18-ról 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár, a szakképzési ösztöndíjak és a munkaügyi központok továbbképzései miatt folyamatosan csökken a diákok száma.

  • Eduline
Túry Gergely

Havi harmincezer forint állami ösztöndíjat ígérnek, ha a fiatal a zsákutcás szakképzést választja, ahol nincs idegen nyelv és csak nyomokban van matematika, természettudomány vagy művészet. A nyomorgó családokban ez el is dönti a továbbtanulás kérdését: senki nem megy gimnáziumba, mert ott nincs ilyen ösztöndíj – mondta a 168 Órának Derdák Tibor.

Nem ez az egyetlen ok, amely miatt csökken a Dr. Ámbédkar Gimnázium diákjainak száma: a 16 éves korig tartó tankötelezettség is tényező, ahol ugyanis a családok havonta néhány tízezer forintból gazdálkodnak, ott nem kérdés, hogy abban a pillanatban, amint a tankötelezettség megszűnik, a gyerek beáll az anyagi támaszt jelentő közmunkába.

A 25 évnél fiatalabbak az átképzési programokban részt vehetnek, márpedig a munkaügyi központ ugyanakkora összeggel támogatja a továbbképzésben részt vevő fiatalokat, mint ha közmunkásként dolgoznának. Az elszívó hatás tehát megmaradt: havi 50-70 ezer forint ígérete szippantja ki a hátrányos helyzetű roma tanulókat a valódi felemelkedés lehetőségét nyújtó iskolapadból.

Az Ámbédkar Iskolát az idei tanévben több diák is azért hagyta ott, mert a közeli településen a munkaügyi központ tésztakészítő-tanfolyamot indított, ahová a középiskolákból toborozták a jelentkezőket. Az ilyen jellegű, néhány hónapig tartó tanfolyamok elvégzése nem ad a munkaerőpiacon kamatoztatható szaktudást.

A 168 Óra szerint az állam egyre több pénzzel ösztönzi a szegénysorú fiatalokat, hogy hagyják abba a nappali rendszerű iskolai tanulmányaikat. Míg az érettségit adó középiskolában mindössze a 12 ezer forintos iskoláztatási támogatást kapják a diákok, addig a továbbképzéseken ennek az összegnek a négy-ötszörösével kecsegtetnek. 

Léteznek ugyan az Útravaló ösztöndíjak, ám ezek 10-15 ezer forintos havi juttatást jelentenek, ez kevés ahhoz, hogy erre építve a mélyszegénységben élő családok a gyerekeiket az érettségi megszerzését célul tűző iskolába írassák - míg a hiányszakma megszerzését a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjjal, havi ötvenezer forinttal támogatja az állam. Derdák Tibor hiába kéri két éve a kormány által gründolt antiszegregációs kerekasztalon, hogy éppen a szegregálódás megakadályozása és a hátrányos helyzetű fiatalok mobilitási útjainak megnyitása érdekében a szakképzés mellett ugyanekkora összeggel támogassák a szegénysorú fiatalok gimnáziumi tanulmányait, ezt folyamatos visszautasítják.

Csökken a diákok száma a sajókazai iskolában, mióta 16 év a tankötelezettségi korhatár

Nehéz iskolapadban tartani a diákokat az érettségi ígéretével, "hiszen amikor betöltik a tanköteles kort, inkább elmennek a közfoglalkoztatásba, mert annyira kevés a családjuk jövedelme, hogy az az összeg, amit ott ígérnek, sokat jelent nekik".

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói továbbra is elégedetlenek, az egyetem sikeres egyeztetésekről beszél

Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.