A korábbi heti 22–26 órás sávos rendszert felváltó, fix 24 órás kötelező óraszám csak a jéghegy csúcsa. Többek között a dolgozatjavítás, a felkészülés és a helyettesítések miatt a magyar pedagógusok hetente átlagosan 43 munkaórát dolgoznak.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Törvényi, jogi, erkölcsi és anyagi rehabilitációt sürget a státusztörvény miatt távozó pedagógusok számára Inczeffy Szabolcs, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) tagja. A matematika–fizika szakos tanár szerint téves az a kép, hogy az érintettek önként hagyták el a pályát, valójában az új jogviszonyt utasították el.
Hiába dolgozna újra a közoktatásban a pályaelhagyó pedagógusok többsége, a Tanítanék Mozgalom szerint egyesek korábbi közéleti szerepvállalásuk miatt hátrányba kerülhetnek az álláskeresés során.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
A teljesítményértékelési rendszer eltörlését, a státusztörvény legsúlyosabb elemeinek visszavonását és a sztrájkjog helyreállítását is követeli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) friss kongresszusi határozatában. A szervezet szerint több olyan probléma is van a köznevelésben és a szakképzésben, amely rövid időn belül, komolyabb rendszerszintű átalakítás nélkül is kezelhető lenne.
A státusztörvény hatálybalépése miatt egyik napról a másikra lett meg egy pedagógusnak a 30 évnyi munkaviszonya, az iskola azonban nehezen értelmezhető indokkal tagadta meg a jubileumi jutalom kifizetését: szerintük a tanár „átugrotta” a jogosultság megszerzésének pontos naptári időpontját. Az ügy végül bíróság elé került.
A Tisza Párt programjában külön pontok foglalkoznak a pedagógusok helyzetével, és azzal, hogy ezen hogyan változtatnának, ezek közül az egyik státusztörvény felülvizsgálata.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A köznevelési államtitkár a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejéhez közeledve osztotta meg gondolatait a tanári pálya szépségeiről.
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanára nem adja fel: miután a Kúria megerősítette, hogy jogszerű volt az elbocsátásuk, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) készülnek fordulni.
Az eset feltehetően nem egyedi, a háttérben a tavaly januári jogállásváltás és a státusztörvény áll.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Ami korábban néhány tízezer forint ki nem fizettet túlórapénz volt, az most már milliós nagyságrendű is lehet, ha pert nyernek. A túlórapénzükért folyamodó tanárok egy része már nincs is a pályán, megint mások pedig peren kívül egyeztek meg a tankerületekkel, mivel a perköltség magasabb lett volna, mint a kifizetetlen túlóradíj.
A törvénymódosítás után az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.
„Sztrájkolt? Csak azért kérdezem, hogy lázadó típus-e” – többek között ilyen kérdéseket is kaphatnak egy állásinterjún a pedagógusok.
Rendkívüli lemondással rengeteg pedagógus sajtolhatott volna ki milliókat a tankerületektől egy ügyvéd szerint, de nem tudni másról, aki élt volna a lehetőséggel.
