Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
A PSZ közleményében arra hívja fel azoknak a pedagógusoknak a figyelmét, akiknek elmaradt a jubileumi jutalmuk kifizetése, hogy követelésük érvényesítésére már csak korlátozott idejük maradt.
Jelenleg a Kormány jogalkotási terveiben nem látható olyan jogszabály-módosítási szándék, amely rendezné a jubileumi jutalomtól elesett munkavállalók helyzetét. Ezért azt javasoljuk, hogy az érintettek minél előbb nyújtsák be keresetlevelüket a bírósághoz, hogy megőrizzék esélyüket a jogosan járó juttatás megszerzésére.
– fogalmazott a szakszervezet. Közlésük szerint tagjaik számára segítséget nyújtanak a keresetlevelek elkészítésében és a jogérvényesítés folyamatában.
A szakszervezet arról is beszámolt, hogy újabb bírósági döntés született egy pedagógus javára. A Fővárosi Ítélőtábla 2026. május 19-én másodfokon is annak a tanárnak adott igazat, aki a TASZ jogi segítségével indított pert az elmaradt jubileumi jutalom kifizetéséért. Az ítélet alapján a tankerületnek nemcsak a jubileumi jutalmat, hanem a késedelmi kamatot is meg kell fizetnie.
Korábban az Eduline-on is írtunk egy olyan esetről, amikor egy több mint harminc éve pályán lévő pedagógus, Réka azért fordult bírósághoz, mert a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, közismert nevén a státusztörvény hatálybalépése után jogosulttá vált a 30 éves jubileumi jutalomra, munkáltatója azonban megtagadta annak kifizetését.
A státusztörvény 2024. január 1-jétől kedvezőbb szabályozást vezetett be: a jubileumi jutalom szempontjából már nemcsak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, hanem a teljes munkaviszonyt is figyelembe kell venni. Ennek köszönhetően sok pedagógus egyik napról a másikra szerezte meg a szükséges szolgálati időt.
Réka esetében is ez történt. Míg 2023 végén még nem érte el a 30 évnyi jogosító időt, 2024. január 1-jén már igen. Az iskola tájékoztatta is arról, hogy jogosult a jubileumi jutalomra, a tankerület azonban arra hivatkozva tagadta meg a kifizetést, hogy a pedagógus „átugrotta” a 30 éves határt, vagyis szerintük nem volt olyan konkrét időpont, amikor pontosan megszerezte volna a jogosultságot.
A pedagógus a TASZ segítségével bírósághoz fordult. A Budapest Környéki Törvényszék első fokon neki adott igazat, és kimondta: a tankerület jogértelmezése nem állja meg a helyét.
A bíróság szerint a pedagógus nem „átugrotta” a jogosultságot, hanem a jogszabály hatályba lépésének pillanatában szerezte meg azt. Az ítélet arra is rámutatott, hogy a tankerület álláspontja sértheti az egyenlő bánásmód követelményét, és ellentétes a jogalkotó szándékával, amely éppen a pedagógusok munkájának elismerését szolgálta volna.
A mostani másodfokú ítélet megerősítette ezt az álláspontot, így a tankerületnek ki kell fizetnie az elmaradt jubileumi jutalmat és a késedelmi kamatot is.
A TASZ korábban azt közölte, hogy Réka esete valószínűleg nem egyedi, és akár több száz pedagógustól is megtagadhatták a jubileumi jutalmat hasonló indokokkal.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
