Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
A PSZ közleményében arra hívja fel azoknak a pedagógusoknak a figyelmét, akiknek elmaradt a jubileumi jutalmuk kifizetése, hogy követelésük érvényesítésére már csak korlátozott idejük maradt.
Jelenleg a Kormány jogalkotási terveiben nem látható olyan jogszabály-módosítási szándék, amely rendezné a jubileumi jutalomtól elesett munkavállalók helyzetét. Ezért azt javasoljuk, hogy az érintettek minél előbb nyújtsák be keresetlevelüket a bírósághoz, hogy megőrizzék esélyüket a jogosan járó juttatás megszerzésére.
– fogalmazott a szakszervezet. Közlésük szerint tagjaik számára segítséget nyújtanak a keresetlevelek elkészítésében és a jogérvényesítés folyamatában.
A szakszervezet arról is beszámolt, hogy újabb bírósági döntés született egy pedagógus javára. A Fővárosi Ítélőtábla 2026. május 19-én másodfokon is annak a tanárnak adott igazat, aki a TASZ jogi segítségével indított pert az elmaradt jubileumi jutalom kifizetéséért. Az ítélet alapján a tankerületnek nemcsak a jubileumi jutalmat, hanem a késedelmi kamatot is meg kell fizetnie.
Korábban az Eduline-on is írtunk egy olyan esetről, amikor egy több mint harminc éve pályán lévő pedagógus, Réka azért fordult bírósághoz, mert a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, közismert nevén a státusztörvény hatálybalépése után jogosulttá vált a 30 éves jubileumi jutalomra, munkáltatója azonban megtagadta annak kifizetését.
A státusztörvény 2024. január 1-jétől kedvezőbb szabályozást vezetett be: a jubileumi jutalom szempontjából már nemcsak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, hanem a teljes munkaviszonyt is figyelembe kell venni. Ennek köszönhetően sok pedagógus egyik napról a másikra szerezte meg a szükséges szolgálati időt.
Réka esetében is ez történt. Míg 2023 végén még nem érte el a 30 évnyi jogosító időt, 2024. január 1-jén már igen. Az iskola tájékoztatta is arról, hogy jogosult a jubileumi jutalomra, a tankerület azonban arra hivatkozva tagadta meg a kifizetést, hogy a pedagógus „átugrotta” a 30 éves határt, vagyis szerintük nem volt olyan konkrét időpont, amikor pontosan megszerezte volna a jogosultságot.
A pedagógus a TASZ segítségével bírósághoz fordult. A Budapest Környéki Törvényszék első fokon neki adott igazat, és kimondta: a tankerület jogértelmezése nem állja meg a helyét.
A bíróság szerint a pedagógus nem „átugrotta” a jogosultságot, hanem a jogszabály hatályba lépésének pillanatában szerezte meg azt. Az ítélet arra is rámutatott, hogy a tankerület álláspontja sértheti az egyenlő bánásmód követelményét, és ellentétes a jogalkotó szándékával, amely éppen a pedagógusok munkájának elismerését szolgálta volna.
A mostani másodfokú ítélet megerősítette ezt az álláspontot, így a tankerületnek ki kell fizetnie az elmaradt jubileumi jutalmat és a késedelmi kamatot is.
A TASZ korábban azt közölte, hogy Réka esete valószínűleg nem egyedi, és akár több száz pedagógustól is megtagadhatták a jubileumi jutalmat hasonló indokokkal.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
