Semmelweis Egyetem: át kell gondolni a képzési struktúrát
A Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese szerint az államilag finanszírozott keretszámok változása miatt, mint...
A Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese szerint az államilag finanszírozott keretszámok változása miatt, mint...
Öt tagból álló tényfeltáró bizottság készít jelentést március 28-ig a Semmelweis Egyetemnek Schmitt Pál köztársasági...
A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja létrehozta a plágiummal vádolt Schmitt Pál...
A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja szerint nincs ok azt feltételezni, hogy nem...
Száznegyvenöttel több külföldi hallgató tanul a Semmelweis Egyetemen, mint a 2010/2011-es tanévben - ez azt jelenti...
Nem fotózhatta le Schmitt Pál doktori disszertációját az Origo fotósa a Semmelweis Egyetemen.
Csaknem hétmilliárd forinttal tartozik beszállítóinak a Pécsi Tudományegyetem.
„Remélem, hogy a törvény nem lesz végül ilyen rigorózus” – így reagált a Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter a felsőoktatási koncepcióban szereplő szigorú előírásokra, amelyek alapján csak az a felsőoktatási intézmény kapná meg a tudományegyetem címet, amely legalább nyolc kart működtet. A Semmelweis Egyetem – amelynek a tárcavezető korábban rektora volt – ez alapján elveszíti kutatóegyetemi minősítését.
Schmitt Pál köztársasági elnök arra biztatta a Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatóit, hogy a várható nehézségek ellenére is tartsanak ki Magyarországon, és azzal hálálják meg taníttatásukat, hogy boldogságukat nem a "könnyebb élettel kecsegtető külföldön, hanem a szülőföld rögösebb útján" próbálják elérni.
Sokszoros a külföldiek túljelentkezése a hazai orvosi karokra, ám a szűk oktatási kapacitások miatt 2100-nál több fiatalt nem tudnak felvenni - írja a hétfői Világgazdaság.
A Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) felmérése szerint több mint hatezer szakorvos és rezidens hagyhatja el jövőre az országot, ha a következő fél évben nem dolgoznak ki olyan életpályamodellt, amely itthon tartaná őket.
A kutatóegyetemek rektorai szerint az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán Terv rövid távú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat.
Négydimenziós - időben is változó térhatású képet adó - testszkennert fejlesztettek ki magyar kutatók; a világszabadalommal védett találmánnyal készült felvételek iránt a legnagyobb amerikai egyetemek érdeklődnek, és hamarosan Magyarországon is beépülhet az egyetemi anatómiaoktatásba - hangzott el egy szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
A Semmelweis Egyetem (SE) mostanáig mintegy egymilliárd forintot "hitelezett" az államnak, azzal hogy pályázatokat elnyert kutatólaboratóriumainak és kutatócégeinek az intézmény finanszírozza a kutatásokat a Nemzeti Innovációs Hivatal helyett - mondta Tulassay Tivadar, a SE rektora az MTI-nek adott interjújában.
Kilátástalannak látja a Semmelweis Egyetem (SE) helyzetét Tulassay Tivadar rektor, a zárolások miatt ugyanis veszélybe kerültek kutatásaik - olvasható a Magyar Nemzetben. Összesen harminc tudományos pályázat sorsa vált bizonytalanná.
A „senki földjére” tévednek azok a hallgatók, akik közös diplomát, angolul joint degree-t adó képzésre jelentkeznek. Ilyen szakokat a bürokratikus akadályok miatt nem szívesen hirdetnek a magyar felsőoktatási intézmények – a kettős diplomát, vagyis double degree-t adó képzések azonban egyre népszerűbbek.
Évek óta jelentős a hiány orvosokból és egészségügyi szakemberekből a munkaerőpiacon. Kérdés azonban, hogy a hosszú évekig tartó tanulás után a frissdiplomások megkapják-e álmaik munkáját és fizetését – és ha nem, elhagyják-e a pályát, vagy esetleg külföldön próbálnak szerencsét.
Egyszerre nyitnak a hazai orvostudományi egyetemek a 21. századi orvoslás és az évezredes múltra visszatekintő tradicionális gyógyítás felé. Úgy tűnik, mindkettőre van kereslet - a felsőoktatási intézmények egymást után indítanak új egészségügyi képzéseket.
Jól jár az egyetem, az állam és a hallgató is - nagyjából így lehetne összefoglalni, miért jó üzlet külföldi diákokat felvenni a magyarországi felsőoktatási intézményekbe. Az orvosi egyetemeken tanuló külföldiek borsos, másfél-kétmillió forintos tandíjat fizetnek, ahogy busás összegeket adnak ki a szállásért, az étkezésért és a tankönyvekért is. Ha a létszámuk a következő években elérné 30-35 ezret, milliárdokkal több ütné az állam markát.
Nyolcvanöt millió euróval segíti három budapesti egyetem fejlesztését az Európai Beruházási Bank (EIB), amely összesen 235 millió euró hitelt ad Magyarországnak.