Egyre több a külföldi hallgató a Semmelweisen
Száznegyvenöttel több külföldi hallgató tanul a Semmelweis Egyetemen, mint a 2010/2011-es tanévben - ez azt jelenti...
Száznegyvenöttel több külföldi hallgató tanul a Semmelweis Egyetemen, mint a 2010/2011-es tanévben - ez azt jelenti...
Nem fotózhatta le Schmitt Pál doktori disszertációját az Origo fotósa a Semmelweis Egyetemen.
Csaknem hétmilliárd forinttal tartozik beszállítóinak a Pécsi Tudományegyetem.
„Remélem, hogy a törvény nem lesz végül ilyen rigorózus” – így reagált a Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter a felsőoktatási koncepcióban szereplő szigorú előírásokra, amelyek alapján csak az a felsőoktatási intézmény kapná meg a tudományegyetem címet, amely legalább nyolc kart működtet. A Semmelweis Egyetem – amelynek a tárcavezető korábban rektora volt – ez alapján elveszíti kutatóegyetemi minősítését.
Schmitt Pál köztársasági elnök arra biztatta a Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatóit, hogy a várható nehézségek ellenére is tartsanak ki Magyarországon, és azzal hálálják meg taníttatásukat, hogy boldogságukat nem a "könnyebb élettel kecsegtető külföldön, hanem a szülőföld rögösebb útján" próbálják elérni.
Sokszoros a külföldiek túljelentkezése a hazai orvosi karokra, ám a szűk oktatási kapacitások miatt 2100-nál több fiatalt nem tudnak felvenni - írja a hétfői Világgazdaság.
A Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) felmérése szerint több mint hatezer szakorvos és rezidens hagyhatja el jövőre az országot, ha a következő fél évben nem dolgoznak ki olyan életpályamodellt, amely itthon tartaná őket.
A kutatóegyetemek rektorai szerint az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán Terv rövid távú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat.
Négydimenziós - időben is változó térhatású képet adó - testszkennert fejlesztettek ki magyar kutatók; a világszabadalommal védett találmánnyal készült felvételek iránt a legnagyobb amerikai egyetemek érdeklődnek, és hamarosan Magyarországon is beépülhet az egyetemi anatómiaoktatásba - hangzott el egy szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
A Semmelweis Egyetem (SE) mostanáig mintegy egymilliárd forintot "hitelezett" az államnak, azzal hogy pályázatokat elnyert kutatólaboratóriumainak és kutatócégeinek az intézmény finanszírozza a kutatásokat a Nemzeti Innovációs Hivatal helyett - mondta Tulassay Tivadar, a SE rektora az MTI-nek adott interjújában.
Kilátástalannak látja a Semmelweis Egyetem (SE) helyzetét Tulassay Tivadar rektor, a zárolások miatt ugyanis veszélybe kerültek kutatásaik - olvasható a Magyar Nemzetben. Összesen harminc tudományos pályázat sorsa vált bizonytalanná.
A „senki földjére” tévednek azok a hallgatók, akik közös diplomát, angolul joint degree-t adó képzésre jelentkeznek. Ilyen szakokat a bürokratikus akadályok miatt nem szívesen hirdetnek a magyar felsőoktatási intézmények – a kettős diplomát, vagyis double degree-t adó képzések azonban egyre népszerűbbek.
Évek óta jelentős a hiány orvosokból és egészségügyi szakemberekből a munkaerőpiacon. Kérdés azonban, hogy a hosszú évekig tartó tanulás után a frissdiplomások megkapják-e álmaik munkáját és fizetését – és ha nem, elhagyják-e a pályát, vagy esetleg külföldön próbálnak szerencsét.
Egyszerre nyitnak a hazai orvostudományi egyetemek a 21. századi orvoslás és az évezredes múltra visszatekintő tradicionális gyógyítás felé. Úgy tűnik, mindkettőre van kereslet - a felsőoktatási intézmények egymást után indítanak új egészségügyi képzéseket.
Jól jár az egyetem, az állam és a hallgató is - nagyjából így lehetne összefoglalni, miért jó üzlet külföldi diákokat felvenni a magyarországi felsőoktatási intézményekbe. Az orvosi egyetemeken tanuló külföldiek borsos, másfél-kétmillió forintos tandíjat fizetnek, ahogy busás összegeket adnak ki a szállásért, az étkezésért és a tankönyvekért is. Ha a létszámuk a következő években elérné 30-35 ezret, milliárdokkal több ütné az állam markát.
Nyolcvanöt millió euróval segíti három budapesti egyetem fejlesztését az Európai Beruházási Bank (EIB), amely összesen 235 millió euró hitelt ad Magyarországnak.
Az Új Széchenyi Tervből szeretne támogatást kérni a négy magyarországi orvosegyetem; a forrás felhasználásának célja a külföldi hallgatók létszámának növelése lenne, ebből pedig a magyar nemzetgazdaság is profitálhatna.
Legyél különleges, legyél rendszeres véradó! jelmondattal hirdette meg az idei Országos Felsőoktatási Véradóversenyt a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.
Három éven át 25 millió forinttal támogatja a Semmelweis Egyetemet (SE) a Richter Gedeon gyógyszergyártó cég, az adományt az egyetem az újszülöttgyógyászok bérfejlesztésére fordítja. A cél a szakemberek itthon tartása.
Heti minimum 60 munkaóra és 400 forintos órabér. Erre számíthat az, aki ma fiatal rezidens orvosként elkezd dolgozni valamelyik kórházban. Ehhez képest nem is annyira rossz az elvándorlási arány, pedig a szakemberek már évek óta kongatják a vészharangot: ha nem lesz változás a jövedelmekben akkor - hiába a paraszolvencia „jól működő rendszere” - néhány éven belül komoly orvoshiánnyal nézhetünk szembe.