Itt a döntés: elvették Schmitt Pál doktori címét

Visszavonta Schmitt Pál doktori címét a Semmelweis Egyetem szenátusa, a testület 33 igen és 4 nem arányban hozta meg a...

  • Eduline

Visszavonta Schmitt Pál doktori címét a Semmelweis Egyetem szenátusa, a testület 33 igen és 4 nem arányban hozta meg a döntést - jelentette be Tulassay Tivadar, az egyetem rektora. A köztársasági elnök dolgozata a "tudományos munka kritériumainak" nem felelt meg, a SOTE pedig elítéli a tudományetikai normák megsértését, és szankcionálja őket - mondta. Tulassay szerint a Schmitt disszertációját vizsgáló bizottság munkája azért tartott két hónapig, mert nehéz volt beszerezni a forrásokat.

Az intézmény doktori tanácsa - 16-2 arányban - csütörtök reggel döntött úgy, hogy az államfő kisdoktori címének visszavonását kezdeményezi. A rektor azután hívta össze a doktori tanács rendkívüli ülését, hogy Réthelyi Miklós erőforrás-miniszter - az illetékesség hiányára hivatkozva - felbontatlanul küldte vissza a bizottság több mint ezeroldalas jelentését, ezzel az egyetemre hárítva a döntést. A szenátust csütörtök délután három órára hívták össze.

"Szövegazonos fordítás"

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara kedden hozta nyilvánosságra a Schmitt Pál doktori disszertációját vizsgáló bizottság jelentésének háromoldalas összefoglalóját, amely megállapítja, hogy a dolgozat formailag megfelelt ugyan az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának, de "szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon" alapul, 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató korábbi munkájával, további 17 oldal pedig Klaus Heinemann német professzor 1991-es munkájának fordítása.

A bizottság szerint ugyanakkor nem Schmitt Pál, hanem a Testnevelési Egyetem követett el szakmai hibát, mert a szövegazonosságot nem tárta fel időben, így "a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak", ezekre a hibákra a témavezetőnek és az opponensnek kellett volna felhívni a figyelmet.

A tényfeltáró bizottság jelentése. Több mint ezeroldalas a teljes dokumentum
mediasarok.sote.hu

Fluck Ákos ügyvéd, a bizottság tagja ugyanakkor különvéleményt fogalmazott meg, amelyet szerda este hoztak nyilvánosságra. Megállapítja: a pályázó értekezése "a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés, vagy a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás " kritériumainak nem felelt meg.

Ebben egyebek mellett azt írja: javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját, figyelembe véve a közjogi méltóságával együtt járó védettség adta korlátokat.

Mi történt eddig?

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy Schmitt Pál disszertációjából 180 oldal szinte szó szerinti átvétel Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató 1987-es francia nyelvű tanulmányából, további 17 oldal pedig Klaus Heinemann német professzor 1991-es tanulmányának fordítása. A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem több héttel a cikk megjelenése után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel. A Schmitt-ügyről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.