Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Felbontás nélkül - az "illetékesség hiányára" hivatkozva - küldte vissza a Schmitt Pál doktori disszertációját...
Felbontás nélkül - az "illetékesség hiányára" hivatkozva - küldte vissza a Schmitt Pál doktori disszertációját vizsgáló tényfeltáró bizottság jelentését Réthelyi Miklós erőforrás-miniszter a Semmelweis Egyetemnek.
„Az egyetem álláspontja szerint a fenntartó nemzeti erőforrás miniszter figyelmét elkerülte, hogy a felsőoktatásról szóló törvény értelmében kizárólag az ő joga ellenőrizni az egyetem működésének és döntéshozatalának jogszerűségét – valamint ő jogosult kezdeményezni a bíróságnál a kiállított oklevél érvénytelenné nyilvánítását is – a törvényességi ellenőrzés és a döntéshozatal mellőzésére vonatkozó fenntartó döntést az egyetem tudomásul vette” – olvasható az egyetem közleményében.
A labda így újra az egyetemnél van, korábban ugyanis Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is azt mondta, nem hozzájuk tartozik az ügy, a kisdoktori cím ugyanis nem számít tudományos fokozatnak. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) új elnöke, Balázs Ervin is ugyanígy nyilatkozott kedden az Indexnek, szerinte a cím megvonásáról egyedül az egyetem dönthet.
A Semmelweis Egyetem rektora kedden küldte el az 1157 oldalas jelentést Réthelyi Miklósnak. A bizottság háromoldalas összefoglalójában az áll, hogy Schmitt Pál kidoktori disszertációjában nem utalt a forrásmunkákra, „nem használt a szövegben idézőjeleket, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet, ez egyébként azért is zavaró, mert az értekezés végén feltüntetett irodalomjegyzék forrásmunkaként történő felhasználásának beazonosítása nehéz”.
A bizottság tagjai szerint ugyanakkor nem Schmitt, hanem a témavezető és a bíráló hibázott, még a felkészülés idején, valamint az előopponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet arra, hogy szakszerűtlen a dolgozatban a forrásmegjelölés.