Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Drága, időigényes, mégis páratlan tudást jelent. Dragomán György mini esszét írt arról, miért érdemes több nyelven beszélni.
Megváltoztatja a gondolkodást, máshogy éljük meg a valóságot, a legegyszerűbb dolgokba is belesűrűsödik hirtelen az utazás élménye - többek között ezekről ír a nyelvtanulással és nyelvtudással kapcsolatban a közösségi oldalán megosztott mini esszéjében Dragomán György József Attila-díjas magyar író.
Egy angol barátom nemrég azt kérdezte, minek tanuljon meg bármilyen másik nyelvet, amikor Európában amúgy is mindenhol boldogul az anyanyelvével. Azt mondtam, hogy azért, mert a nyelvtanulás alapjaiban fogja megváltoztatni a gondolkodását. A folyamat persze lassú és nehéz, de az eredmény semmihez sem hasonlítható, olyan élmény, amit nem lehet elmesélni, mert nyelven túli, vagyis inkább nyelvek közötti élmény
- indítja az esszéjét, amiben hozzáteszi; ha képesek vagyunk egyszerre több nyelven gondolkodni, az nemcsak minket változtat meg, hanem a valóságot is.
Az Eduline-on korábban arról írtunk, hogy a legutóbbi áremelkedések miatt már alig találni olyan magyarországi komplex nyelvvizsgát, aminek az ára 60 ezer forint alatti. Maga a nyelvvizsga ugyanakkor a nyelvtanulás utolsó lépése: ahhoz, hogy valaki idáig eljusson, vagy olyan iskolába kell járnia, ahol hangsúlyos és alapos a nyelvoktatás, vagy pedig súlyos összegeket fordítania nyelvtanárra és/vagy nyelvtanfolyamokra.
Hogy mégis mindez miért éri meg, arról érdemes elolvasni Dragomán György teljes esszéjét:
Egy angol barátom nemrég azt kérdezte, minek tanuljon meg bármilyen másik nyelvet, amikor Európában amúgy is mindenhol...
Posted by Dragomán György on Thursday, March 6, 2025
Mindezek mellett pedig érdemes hozzátenni: bár a diplomához már nem minden esetben kell nyelvvizsga, nyelveket tanulni továbbra is megéri azoknak is, akik a felsőoktatásba készülnek, hiszen ez a felvételiben értékes pontokat érhet.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.