Az ELTE-n van olyan kar, ahol a nyelvvizsga, míg máshol az emelt szintű nyelvi érettségi ér többet. Mutatjuk a részleteket.
A 2025-ös felvételi eljárásban az egyetemek továbbra is saját hatáskörben dönthetnek többek között arról, hogy 100 pont erejéig mire, mennyi intézményi pontot adnak.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Az ELTE-n nagy különbség van az egyes karok között, ezért a felvételi tájékoztatót érdemes alaposan megnéznetek.
Ha például osztatlan jogi képzésére készültök, akkor jobban megéri emelt szintű érettségit tennetek idegen nyelvből, hiszen erre 50 pontot kaphattok, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. Ehhez képest a papíron ugyanannyit érő B2-es középfokú nyelvvizsgára csak 28 pont jár, míg a C1-es komplex felsőfokú nyelvvizsga esetében 50 intézményi pontra vagytok jogosultak.
Nyelvtudásra ezen a szakon legfeljebb 50 pontot kaphattok. Így például hiába van két középfokú nyelvivizsgátok - az egyik angolból, a másik meg például németből - akkor is 50 intézményi pontra vagytok jogosultak.
Ugyanígy maxolhatjátok a nyelvtudásért járó pontokat az ELTE Pedagógiai-és Pszichológiai Karán, ha pszichológia alapszakot jelölnétek meg vagy ha az Informatikai Karra készültök.
Nagyon hasonló a helyzet az ELTE BTK-n, hiszen ezeknél az alapszakoknál több pluszpontot kaphattok, ha a középfokú nyelvvizsga helyett vagy mellett emelt szinten is érettségiztek nyelvből. Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy például anglisztika alapszakon felvételi követelmény az angol emelt, míg a germanisztika szakon németből elég a középszintű érettségi is.
Ha az ELTE Gazdálkodástudományi Karára szeretnétek bekerülni például gazdálkodási és menedzsment alapszakra, akkor viszont érdemes letennetek a középfokú nyelvvizsgát idegen nyelvből. Erre összesen 28 pontot kaphattok, így összesen 3 ponttal többet szerezhettek, mintha ugyanabból a nyelvből emelt szinten érettségiznétek. (A felsőfokú nyelvvizsga ezen a karon is 50 pontot ér.) Fontos, hogy emelt szintű nyelvi érettséginél csak az angolt, a franciát, a németet, az olaszt, az oroszt és a spanyolt számítják be.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
