Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Több szülő is jelezte, hogy gyerekük iskolája vasárnapra szervezett programot a forradalom és szabadságharc megemlékezése kapcsán, ráadásul nem is az intézményben, hanem külső helyszínen.
Bár az iskolák nem írták le egyértelműen, hogy a részvétel kötelező-e, sok szülőben felmerül a kérdés: kötelezheti-e az iskola a diákot arra, hogy vasárnap, egy kijelölt helyszínen és időpontban részt vegyen a programon?
A kérdésnek utánajártunk. Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint az iskola csak bizonyos feltételek mellett kötelezheti a tanulókat hétvégi programon való részvételre.
A hivatal állásfoglalása szerint akkor lehet kötelező egy ilyen rendezvény, ha szerepel az iskola hivatalos dokumentumaiban, például
a pedagógiai programban,
a házirendben,
vagy a szervezeti és működési szabályzatban.
Amikor a diák beiratkozik az intézménybe és tanulói jogviszonyt létesít, ezeknek a belső szabályoknak az elfogadását is vállalja. Emiatt az ilyen dokumentumokban szereplő programokon való részvételt elvileg nem kifogásolhatja.
100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket
Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a hétvégi iskolai programok csak kivételes jellegűek lehetnek: „a köznevelési törvény 30. § (1) - (2) bekezdései alapján az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Ezek alapján a szombat, a vasárnap a tanulók részére csak kivételesen vehető igénybe kötelező iskolai program céljára, rendszeres jelleggel nem.” – írják.
Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala egy korábbi ügyben hasonló kérdést is vizsgált. Egy szülő arról érdeklődött, kötelezhető-e a diák arra, hogy május 1-jén – amely minden évben munkaszüneti nap – részt vegyen az iskola ballagásán.
A hivatal válasza szerint az adott tanév beosztását a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg, és május 1. minden évben ünnepnap, ezért erre a napra kötelező program nem írható elő a tanulóknak. Az iskola szervezhet ugyan rendezvényt, de a részvétel csak fakultatív lehet, és aki nem megy el, azt emiatt nem érheti szankció.
Összességében tehát egy vasárnapra szervezett március 15-ei program csak kivételes esetben lehet kötelező, és az iskolának ehhez a saját szabályzataiban kell rögzítenie az ilyen rendezvényeket.
A kokárdákat a Nemzeti Művelődési Intézet kérésére készítik az iskolai szakkörök és nyugdíjasklubok országszerte. Egyes helyeken diákok és pedagógusok túlórában dolgoznak a szűkös határidő miatt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
