Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Több szülő is jelezte, hogy gyerekük iskolája vasárnapra szervezett programot a forradalom és szabadságharc megemlékezése kapcsán, ráadásul nem is az intézményben, hanem külső helyszínen.
Bár az iskolák nem írták le egyértelműen, hogy a részvétel kötelező-e, sok szülőben felmerül a kérdés: kötelezheti-e az iskola a diákot arra, hogy vasárnap, egy kijelölt helyszínen és időpontban részt vegyen a programon?
A kérdésnek utánajártunk. Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint az iskola csak bizonyos feltételek mellett kötelezheti a tanulókat hétvégi programon való részvételre.
A hivatal állásfoglalása szerint akkor lehet kötelező egy ilyen rendezvény, ha szerepel az iskola hivatalos dokumentumaiban, például
a pedagógiai programban,
a házirendben,
vagy a szervezeti és működési szabályzatban.
Amikor a diák beiratkozik az intézménybe és tanulói jogviszonyt létesít, ezeknek a belső szabályoknak az elfogadását is vállalja. Emiatt az ilyen dokumentumokban szereplő programokon való részvételt elvileg nem kifogásolhatja.
100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket
Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a hétvégi iskolai programok csak kivételes jellegűek lehetnek: „a köznevelési törvény 30. § (1) - (2) bekezdései alapján az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Ezek alapján a szombat, a vasárnap a tanulók részére csak kivételesen vehető igénybe kötelező iskolai program céljára, rendszeres jelleggel nem.” – írják.
Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala egy korábbi ügyben hasonló kérdést is vizsgált. Egy szülő arról érdeklődött, kötelezhető-e a diák arra, hogy május 1-jén – amely minden évben munkaszüneti nap – részt vegyen az iskola ballagásán.
A hivatal válasza szerint az adott tanév beosztását a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg, és május 1. minden évben ünnepnap, ezért erre a napra kötelező program nem írható elő a tanulóknak. Az iskola szervezhet ugyan rendezvényt, de a részvétel csak fakultatív lehet, és aki nem megy el, azt emiatt nem érheti szankció.
Összességében tehát egy vasárnapra szervezett március 15-ei program csak kivételes esetben lehet kötelező, és az iskolának ehhez a saját szabályzataiban kell rögzítenie az ilyen rendezvényeket.
A kokárdákat a Nemzeti Művelődési Intézet kérésére készítik az iskolai szakkörök és nyugdíjasklubok országszerte. Egyes helyeken diákok és pedagógusok túlórában dolgoznak a szűkös határidő miatt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
