Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Balatoni Katalin videóban tette közzé, hogy mire készült már hetek óta. A bejelentés szerint az iskolák program- és költségterv benyújtásával pályázhatnak a támogatásra március 16-a 12:00-ig. A cél az, hogy az intézményi közösségek – pedagógusok, szülők és diákok – együtt tegyenek az iskola környezetének szebbé tételéért.
A Tanítanék Mozgalom egyik felületén, a Szabad Vonalzón azonban egy ironikus hangvételű írás jelent meg a kezdeményezésről.
A bejegyzés felhívja a figyelmet arra, hogy a program keretében összesen 10 millió forint áll rendelkezésre, miközben Magyarországon több mint kétezer tankerületi iskola működik.
A szerző ironikusan így fogalmaz:
„Igen, jól olvasta a dolgozó nép! Száz iskola (a több mint 2000 iskolából) kaphat iskolánként hatalmas összeget: 100 ezer forintot.”
A szöveg szerint a kezdeményezés inkább a korábbi „brigádmozgalmak” logikáját idézi, amikor a közösségek társadalmi munkával próbálták pótolni az állami források hiányát.
A szerző szerint a magyar közoktatásban már régóta bevett gyakorlat, hogy a szülők és pedagógusok saját eszközökkel próbálják javítani az intézmények állapotát.
Saját pénzből festették ki a szülők a szentgotthárdi iskola tantermeit
Több iskolában is a szülőknek kellett gondoskodni a mobiltelefonok tárolásáról
A bejegyzés szerint sok helyen a szülők visznek be például nyomtatópapírt, krétát, ventilátort vagy olajradiátort, és nem ritka az sem, hogy a tantermek kifestésében vagy kisebb felújításokban is segítenek.
A szerző úgy véli a kezdeményezés nem jelent valódi megoldást az oktatási rendszer problémáira, propagandának minősíti és az „állam és az oktatási kormányzat diszfunkciójának bizonyítékának” nevezi.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
