Több iskolában is a szülőknek kellett gondoskodni a mobiltelefonok tárolásáról

A tankerületeknek gyakran az a válasza az iskolák és óvodák kéréseire, hogy nincs pénz rá, ezért az intézmények ilyenkor a szülők segítségét kérik.

  • Székács Linda

Fejenként több ezer forintot kért egy iskola a szülőktől arra, hogy értékmegőrzőt vásároljanak a telefonok megfelelő tárolására - számolt be róla egy szülő a Telexnek.

Korábban az Eduline is megírta, hogy egy XVII. kerületi iskola a szülőktől kért segítséget az osztálytermek takarításához, mivel a tankerület "nem talál" új takarítócéget. A szülői segítségére heti 2-3 alkalommal van szükség, fizetség pedig nem jár érte; a szülők önkéntes alapon tartanák tisztán a gyerekeik iskoláját. Mindenki a saját gyereke osztálytermét.

A Telexnek több szülő is hasonló tapasztalatokról számolt be. Egy anya, aki hat évig takarította heti kétszer a gyerekei iskoláját azt írta; azt hitte, ilyesmi csak náluk fordult elő. Úgy tűnik azonban, hogy sokkal inkább bevett gyakorlat a munkálatok szülőkkel való elvégeztetése. Volt azonban, ahol ebbe nem egyeztek bele, helyette értesítették az ÁNTSZ-t arról, hogy a gyerekeik hasmenéses-hányós vírust szedtek össze a takarítatlan iskolában. Egy hét alatt sikerült is találnia a tankerületnek takarítócéget a munkára. A nyilatkozó szerint ebből az a tanulság, hogy nem szabad mindenre igent mondani.

Más iskolákban viszont a nagyobb munkálatokat is szülők végzik; például a festést vagy zárcserét. De rendszeresen vásárolják ők a wc-papírt, szalvétát, zsebkendőt, és gyakran nagyobb eszközöket is, például új hűtőt az elromlott helyett, vagy szekrényt a mobilok megfelelő tárolásához. A szeptemberben életbe lépett kormányrendelet értelmében ugyanis a diákok tanítási időben csak külön engedéllyel tarthatják maguknál az okoseszközeiket; azokat egyébként reggel le kell adniuk és csak a tanítás végén vehetik újra magukhoz.

A megfelelő tárolás kialakítása viszont több iskolának gondot okozott. Amellett, hogy volt, ahol fejenként több ezer forintot kértek azért, hogy értékmegőrző szekrényt tudjanak vásárolni, máshol még buborékos borítékokra sem telt saját pénzből az intézményeknek.

"Pár darab buborékos borítékot tudott venni az iskola, de ez még annyi sem volt, ahány tanuló jár az iskolába” - írta egy érintett szülő.

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.