Több iskolában is a szülőknek kellett gondoskodni a mobiltelefonok tárolásáról

A tankerületeknek gyakran az a válasza az iskolák és óvodák kéréseire, hogy nincs pénz rá, ezért az intézmények ilyenkor a szülők segítségét kérik.

  • Székács Linda

Fejenként több ezer forintot kért egy iskola a szülőktől arra, hogy értékmegőrzőt vásároljanak a telefonok megfelelő tárolására - számolt be róla egy szülő a Telexnek.

Korábban az Eduline is megírta, hogy egy XVII. kerületi iskola a szülőktől kért segítséget az osztálytermek takarításához, mivel a tankerület "nem talál" új takarítócéget. A szülői segítségére heti 2-3 alkalommal van szükség, fizetség pedig nem jár érte; a szülők önkéntes alapon tartanák tisztán a gyerekeik iskoláját. Mindenki a saját gyereke osztálytermét.

A Telexnek több szülő is hasonló tapasztalatokról számolt be. Egy anya, aki hat évig takarította heti kétszer a gyerekei iskoláját azt írta; azt hitte, ilyesmi csak náluk fordult elő. Úgy tűnik azonban, hogy sokkal inkább bevett gyakorlat a munkálatok szülőkkel való elvégeztetése. Volt azonban, ahol ebbe nem egyeztek bele, helyette értesítették az ÁNTSZ-t arról, hogy a gyerekeik hasmenéses-hányós vírust szedtek össze a takarítatlan iskolában. Egy hét alatt sikerült is találnia a tankerületnek takarítócéget a munkára. A nyilatkozó szerint ebből az a tanulság, hogy nem szabad mindenre igent mondani.

Más iskolákban viszont a nagyobb munkálatokat is szülők végzik; például a festést vagy zárcserét. De rendszeresen vásárolják ők a wc-papírt, szalvétát, zsebkendőt, és gyakran nagyobb eszközöket is, például új hűtőt az elromlott helyett, vagy szekrényt a mobilok megfelelő tárolásához. A szeptemberben életbe lépett kormányrendelet értelmében ugyanis a diákok tanítási időben csak külön engedéllyel tarthatják maguknál az okoseszközeiket; azokat egyébként reggel le kell adniuk és csak a tanítás végén vehetik újra magukhoz.

A megfelelő tárolás kialakítása viszont több iskolának gondot okozott. Amellett, hogy volt, ahol fejenként több ezer forintot kértek azért, hogy értékmegőrző szekrényt tudjanak vásárolni, máshol még buborékos borítékokra sem telt saját pénzből az intézményeknek.

"Pár darab buborékos borítékot tudott venni az iskola, de ez még annyi sem volt, ahány tanuló jár az iskolába” - írta egy érintett szülő.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.