Középiskolai felvételi 2026: érkeznek az első ideiglenes felvételi jegyzékek
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
A győri Révai után veszprémi Lovassy László Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 5. hely) is közzétette az ideiglenes felvételi listáját.
„Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az eredményekből a felvételt tekintve biztos következtetés nem vonható le, hiszen nem ismeretes, hogy az ide jelentkező diákok mely más intézményeket, képzéseket jelöltek meg az adatlapjukon. Továbbra is azt ajánljuk minden hozzánk jelentkezõnek, hogy az általa leginkább kívánt intézményi és képzési forma sorrendet tartsa meg, hiszen a bekerülés a többszörös jelentkezések miatt, magas helyezési számokkal is lehetséges” - olvasható az intézmény honlapján.
Fontos, hogy minden középiskolának legkésőbb március 20-ig ki kell tennie az ideiglenes felvételi jegyzékét.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
A jegyzékben minden olyan diák szerepel a nevével vagy az OM azonosítójával, aki az adott intézménybe jelentkezett. Vagyis az, aki több középiskolába is beadta a jelentkezését, mindegyiknek az ideiglenes listában benne lesz.
Az intézmények az ideiglenes felvételi rangsorban tanulmányi területenként feltüntetik a felvehető tanulók létszámát. Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a listában elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki viszont nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent. Ezeknek a felvételizőknek nincs esélye a bekerülésre.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.