Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
Március 20-ig minden középiskolának közzé kell tennie az ideiglenes felvételi jegyzékét. A középiskolák között egyik elsőként a BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum rakta ki. (cikkünket folyamatosan frissítjük)
Ezen kívül a(z)
Győri SZC Deák Ferenc Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum
Alföldi ASzC dr. Pálfi György Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola
Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum
Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Neumann János Informatikai Technikum
MIOK József Nádor Középiskola, Szakiskola és Szakképző Iskola
Mátészalkai Szakképzési Centrum Gépészeti Technikum és Kollégium
Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnázium, Technikum és Kollégium
Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum
Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
is kitette már az ideiglenes jegyzékét.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
A jegyzékben minden olyan diák szerepel a nevével vagy az OM azonosítójával, aki az adott intézménybe jelentkezett. Vagyis az, aki több középiskolába is beadta a jelentkezését, mindegyiknek az ideiglenes listában benne lesz.
Az intézmények az ideiglenes felvételi rangsorban tanulmányi területenként feltüntetik a felvehető tanulók létszámát. Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a listában elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki viszont nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent. Ezeknek a felvételizőknek nincs esélye a bekerülésre.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
