Középiskolai felvételi 2026: érkeznek az első ideiglenes felvételi jegyzékek
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az elmúlt napokban egyre több középiskola teszi közzé az ideiglenes felvételi jegyzékét. Ezzel kapcsolatban felmerülhet bennetek a kérdés, hogy hányadik helyen vehetitek biztosra, hogy bekerültetek.
Középiskolai felvételi 2026: az egyik topgimi is kitette az ideiglenes felvételi jegyzékét
Fontos, hogy ebben jegyzékben minden olyan diák szerepel a nevével vagy az OM azonosítójával, aki az adott intézménybe jelentkezett. Vagyis az, aki több középiskolába is beadta a jelentkezését, mindegyiknek az ideiglenes listájában benne lesz.
A középiskolai felvételi eljárás végén egy rangsoroló szoftver dönti el, ki hova kerül be. Amennyiben annyi pontotok lett, hogy több tanulmányi területre is felvennének benneteket, az algoritmus az általatok megadott sorrendet veszi alapul, és az első olyan helyre sorol be titeket, ahol megfeleltek a felvételi feltételeknek, és belefértek az adott tanulmányi terület felvehető létszámába.
Tehát, ha például nálatok az első helyen megjelölt tanulmányi területre 18 diákot vesznek fel, ti pedig a listán a 18. helyen álltok, akkor az azt jelenti, hogy bekerültetek. Ezzel párhuzamosan a rendszer az eljárás végén automatikusan töröl benneteket minden hátrébb rangsorolt tanulmányi területről.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
Viszont az algoritmusnak köszönhetően fordulhat elő az is, hogy egy látszólag esélytelenebb helyen szerepeltek – például az 56. helyen álltok az ideiglenes jegyzékben – végül bejuttok egy 32 fős osztályba, mert előttetek sokan máshová kerültek be, és kiestek a listáról.
Hogy hányadik helyig lehet reménykedni, az iskola-és tagozatfüggő. Általánosságban elmondható, ha csak a meghirdetett férőhelyek számához képest pár hellyel vagytok lejjebb az ideiglenes listán, akkor nagy az esélye, hogy végül felvesznek benneteket.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.