Középiskolai felvételi 2026: érkeznek az első ideiglenes felvételi jegyzékek
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az elmúlt napokban egyre több középiskola teszi közzé az ideiglenes felvételi jegyzékét. Ezzel kapcsolatban felmerülhet bennetek a kérdés, hogy hányadik helyen vehetitek biztosra, hogy bekerültetek.
Középiskolai felvételi 2026: az egyik topgimi is kitette az ideiglenes felvételi jegyzékét
Fontos, hogy ebben jegyzékben minden olyan diák szerepel a nevével vagy az OM azonosítójával, aki az adott intézménybe jelentkezett. Vagyis az, aki több középiskolába is beadta a jelentkezését, mindegyiknek az ideiglenes listájában benne lesz.
A középiskolai felvételi eljárás végén egy rangsoroló szoftver dönti el, ki hova kerül be. Amennyiben annyi pontotok lett, hogy több tanulmányi területre is felvennének benneteket, az algoritmus az általatok megadott sorrendet veszi alapul, és az első olyan helyre sorol be titeket, ahol megfeleltek a felvételi feltételeknek, és belefértek az adott tanulmányi terület felvehető létszámába.
Tehát, ha például nálatok az első helyen megjelölt tanulmányi területre 18 diákot vesznek fel, ti pedig a listán a 18. helyen álltok, akkor az azt jelenti, hogy bekerültetek. Ezzel párhuzamosan a rendszer az eljárás végén automatikusan töröl benneteket minden hátrébb rangsorolt tanulmányi területről.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
Viszont az algoritmusnak köszönhetően fordulhat elő az is, hogy egy látszólag esélytelenebb helyen szerepeltek – például az 56. helyen álltok az ideiglenes jegyzékben – végül bejuttok egy 32 fős osztályba, mert előttetek sokan máshová kerültek be, és kiestek a listáról.
Hogy hányadik helyig lehet reménykedni, az iskola-és tagozatfüggő. Általánosságban elmondható, ha csak a meghirdetett férőhelyek számához képest pár hellyel vagytok lejjebb az ideiglenes listán, akkor nagy az esélye, hogy végül felvesznek benneteket.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.