Felbontás nélkül - az "illetékesség hiányára" hivatkozva - küldte vissza a Schmitt Pál doktori disszertációját...
Felbontás nélkül - az "illetékesség hiányára" hivatkozva - küldte vissza a Schmitt Pál doktori disszertációját vizsgáló tényfeltáró bizottság jelentését Réthelyi Miklós erőforrás-miniszter a Semmelweis Egyetemnek.
„Az egyetem álláspontja szerint a fenntartó nemzeti erőforrás miniszter figyelmét elkerülte, hogy a felsőoktatásról szóló törvény értelmében kizárólag az ő joga ellenőrizni az egyetem működésének és döntéshozatalának jogszerűségét – valamint ő jogosult kezdeményezni a bíróságnál a kiállított oklevél érvénytelenné nyilvánítását is – a törvényességi ellenőrzés és a döntéshozatal mellőzésére vonatkozó fenntartó döntést az egyetem tudomásul vette” – olvasható az egyetem közleményében.
A labda így újra az egyetemnél van, korábban ugyanis Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is azt mondta, nem hozzájuk tartozik az ügy, a kisdoktori cím ugyanis nem számít tudományos fokozatnak. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) új elnöke, Balázs Ervin is ugyanígy nyilatkozott kedden az Indexnek, szerinte a cím megvonásáról egyedül az egyetem dönthet.
A Semmelweis Egyetem rektora kedden küldte el az 1157 oldalas jelentést Réthelyi Miklósnak. A bizottság háromoldalas összefoglalójában az áll, hogy Schmitt Pál kidoktori disszertációjában nem utalt a forrásmunkákra, „nem használt a szövegben idézőjeleket, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet, ez egyébként azért is zavaró, mert az értekezés végén feltüntetett irodalomjegyzék forrásmunkaként történő felhasználásának beazonosítása nehéz”.
A bizottság tagjai szerint ugyanakkor nem Schmitt, hanem a témavezető és a bíráló hibázott, még a felkészülés idején, valamint az előopponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet arra, hogy szakszerűtlen a dolgozatban a forrásmegjelölés.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
