Schmitt-ügy: megszólalt a Semmelweis Egyetem dékánja

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja szerint nincs ok azt feltételezni, hogy nem...

  • MTI

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja szerint nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját.

Tóth Miklós közleményében azt írta: húsz éve az egyetemi diploma után elsőként megszerezhető fokozat volt az egyetemi doktori (közkeletű néven: kisdoktori) cím. Ezt kapta meg 1992-ben a jelenlegi köztársasági elnök a Semmelweis Egyetem egyik jogelődjénél, az 1999-ig önálló Testnevelési Egyetemen.

A dékán tájékoztatása szerint a doktori értekezés megítélése, a kisdoktori cím kiadása Schmitt Pál esetében is az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek. "Nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című értekezést" - áll Tóth Miklós közleményében.

A hvg.hu szerdán azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával. Mint írták, az államfő 215 oldalas doktorijának legnagyobb része, mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.