Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Száznegyvenöttel több külföldi hallgató tanul a Semmelweis Egyetemen, mint a 2010/2011-es tanévben - ez azt jelenti...

Száznegyvenöttel több külföldi hallgató tanul a Semmelweis Egyetemen, mint a 2010/2011-es tanévben - ez azt jelenti, hogy minden negyedik diák angol vagy német nyelvű képzésre jár. A legtöbb külföldi az orvostudományi karra jelentkezik, ott a 4321 hallgató közül 2103-an érkeztek más országból.
Az élen továbbra is Németország áll (826 hallgató), a második helyre Norvégia (261 hallgató) került, amelyet Irán (243 hallgató) és Izrael (203 hallgató) követ.
A német nyelvű program 1983-ban indult a Semmelweisen, az angol nyelven 1986 óta lehet tanulni. A külföldi hallgatók közül 202-en magyar előadásokra járnak, ők határon túliak – román, szerb, szlovák és ukrán állampolgárok. Miért jó üzlet a magyarországi egyetemeknek a külföldi hallgatók oktatása? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.