Lemond a Semmelweis Egyetem rektora

Távozik posztjáról a Semmelweis Egyetem rektora - ezt maga Tulassay Tivadar jelentette be egy vasárnapi...

  • Eduline
Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora. Elege van, lemond
MTI / Szigetváry Zsolt

Távozik posztjáról a Semmelweis Egyetem rektora - ezt maga Tulassay Tivadar jelentette be egy vasárnapi háttérbeszélgetésen. A rektor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vele szembeni bizalomvesztésével indokolja távozását, egyben kijelentette: etikailag, szakmailag és jogilag is magáénak érzi és támogatja az egyetem szenátusának Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonásáról szóló döntését - írja a hvg.hu.

A személyével szembeni bizalmatlanságról Tulassay Tivadar azt mondta: Réthelyi Miklóssal már az egyetem tényfeltáró bizottságának működése során közölte, hogy a bizottság jelentését állásfoglalást kérve meg fogja küldeni neki, a miniszter ennek ellenére felbontatlanul küldte vissza a jelentést a rektori hivatalba.

A NEFMI az ügy során végig magára hagyta az egyetemet, amit Tulassay a személye és az intézmény iránt megnyilvánuló bizalmatlanságként értékelt, ezért hétfőn távozik posztjáról, az intézményt pedig a Schmitt doktori címének visszavonásáról is döntő szenátusi ülésen július elsejei hatállyal rektorrá választott Széll Ágoston eddigi rektorhelyettes fogja vezetni.

Az egyetem ennek az ügynek a kezelésében egyedül volt, mint az ujjam – mondta újságírók előtt a rektor vasárnap délután. Az egyetem tényfeltáró bizottságának jelentését Tulassay Tivadar hétfőn ismerte meg, és kedden reggel Réthelyi Miklóst is tájékoztatni kívánta a jelentés elkészültéről, a miniszter titkárságán azonban Réthelyi Miklós elfoglaltsága miatt nem járt sikerrel.

Amikor a jelentést Réthelyi felbontatlanul visszaküldte, azt mérlegelte, hogy zuhan-e tovább az egyetem – Schmitt Pál plágiumügye miatt amúgy is megtépázott – presztízse. Emlékeztetett arra, hogy az Economist úgy írt Schmitt csalásáról és a tényfeltáró bizottság munkájáról, hogy az egyetem „egy egér bátorságával” nyúl a kérdéshez.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.