Évek óta jelentős a hiány orvosokból és egészségügyi szakemberekből a munkaerőpiacon. Kérdés azonban, hogy a hosszú évekig tartó tanulás után a frissdiplomások megkapják-e álmaik munkáját és fizetését – és ha nem, elhagyják-e a pályát, vagy esetleg külföldön próbálnak szerencsét.
Egyszerre nyitnak a hazai orvostudományi egyetemek a 21. századi orvoslás és az évezredes múltra visszatekintő tradicionális gyógyítás felé. Úgy tűnik, mindkettőre van kereslet - a felsőoktatási intézmények egymást után indítanak új egészségügyi képzéseket.
Jól jár az egyetem, az állam és a hallgató is - nagyjából így lehetne összefoglalni, miért jó üzlet külföldi diákokat felvenni a magyarországi felsőoktatási intézményekbe. Az orvosi egyetemeken tanuló külföldiek borsos, másfél-kétmillió forintos tandíjat fizetnek, ahogy busás összegeket adnak ki a szállásért, az étkezésért és a tankönyvekért is. Ha a létszámuk a következő években elérné 30-35 ezret, milliárdokkal több ütné az állam markát.
Nyolcvanöt millió euróval segíti három budapesti egyetem fejlesztését az Európai Beruházási Bank (EIB), amely összesen 235 millió euró hitelt ad Magyarországnak.
Az Új Széchenyi Tervből szeretne támogatást kérni a négy magyarországi orvosegyetem; a forrás felhasználásának célja a külföldi hallgatók létszámának növelése lenne, ebből pedig a magyar nemzetgazdaság is profitálhatna.
Legyél különleges, legyél rendszeres véradó! jelmondattal hirdette meg az idei Országos Felsőoktatási Véradóversenyt a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.
Három éven át 25 millió forinttal támogatja a Semmelweis Egyetemet (SE) a Richter Gedeon gyógyszergyártó cég, az adományt az egyetem az újszülöttgyógyászok bérfejlesztésére fordítja. A cél a szakemberek itthon tartása.
Heti minimum 60 munkaóra és 400 forintos órabér. Erre számíthat az, aki ma fiatal rezidens orvosként elkezd dolgozni valamelyik kórházban. Ehhez képest nem is annyira rossz az elvándorlási arány, pedig a szakemberek már évek óta kongatják a vészharangot: ha nem lesz változás a jövedelmekben akkor - hiába a paraszolvencia „jól működő rendszere” - néhány éven belül komoly orvoshiánnyal nézhetünk szembe.
A Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati Klinikája több mint 700 millió forintos (2,7 millió eurós) támogatást nyert a Norvég Alaptól; az összeget a Mária utcai épület felújítására, bővítésére fordítják. Az építkezés 2010-ben kezdődik, és várhatóan 2011 első harmadában fejeződik be.
Robbanás történt Budapesten, a Semmelweis Egyetem egyik VIII. kerületi klinikájának alagsorában hétfő délután; 15 embert kimenekítettek, senki sem sérült meg - közölte a tűzoltóság az MTI-vel.
Ismét meghirdette pár nagy értékű, használaton kívüli ingatlanját a Semmelweis Egyetem. A pesti, budai és alsóörsi ingatlanok állami tulajdonban vannak, a vagyonkezelő pedig az egyetem. Az eladásból származó bevétel a jogszabály alapján az intézmény új, már megkezdett beruházásainak pénzügyi forrását biztosíthatja - értesült az Inforádió.
A Semmelweis Egyetem (SE) Hamburgban, az egyik közkórházzal együttműködésben indít orvosképzést német hallgatóknak Asklepios Medical School néven, ahol hamarosan negyven medikus kezdheti meg tanulmányait. A német vezető egészségügyi konszernnel indított képzés úttörő kezdeményezés Németországban, ahol a SE az első külföldi intézmény, amely megfelel az orvosképzés minőségi elvárásainak - írja a Népszabadság.
