Nem okoz gondot a Semmelweis Egyetemnek a testnevelési kar leválása

Sem az intézmény működése, sem a gazdálkodás szempontjából nem okoz gondot a Semmelweis Egyetemnek (SE) a testnevelési kar szeptemberi leválása - tájékoztatta Szél Ágoston rektor szerdán az MTI-t. Hangsúlyozta: a legmesszebbmenőkig próbálnak segíteni a most létrejövő Testnevelési Egyetemnek.

  • MTI
Stiller Ákos

Szél Ágoston kiemelte: bíznak abban, hogy - bár erről a felsőoktatási törvény nem rendelkezik - a leválás jogutódlással történik majd, és a két egyetem azt örökli meg, ami a saját ügyeivel kapcsolatos. Az intézményvezető kifejtette: a vagyonmegosztás nem okoz gondot, a vagyontárgyakról, ingatlanokról nincs vita. A Testnevelési és Sporttudományi Kar (TSK) gárdája képes a feladat ellátására, a további működést személyi kérdések nem gátolják. A kar önállóvá válásáról július elején döntött az Országgyűlés: erről itt olvashattok.

Mészáros György, a kar leválásáért felelős rektori biztos azt mondta, hogy megértő és jó hangulatban zajlottak a búcsútárgyalások, a kar 96 oktatója és 161 nem oktatói státusban lévő alkalmazottja időben értesítést kapott arról, hogy az új munkáltatójuk a Testnevelési Egyetem lesz. Milyen változások várnak a hallgatókra a következő tanévben? Összefoglalónkat itt találjátok.

Megegyeztek a források megosztásáról is, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma is jóváhagyott: az induláshoz szükséges pénzügyi feltételek adottak lesznek. Az infrastruktúra és a kollégium működtetése megoldott - jelezte.

Szél Ágoston hozzátette: ígéretet kaptak arra is, hogy a TSK évek óta "göngyölt adósságát" kompenzálják, ami 1,3 milliárd forint. Egyúttal cáfolta, hogy a Semmelweis Egyetem nem arra használta fel a TSK forrásait, amire előzetesen előirányozták.

Közlése szerint a Semmelweis Egyetemnek korábban csaknem 13 ezer hallgatója volt, a kiválással is jóval 10 ezer felett lesznek, a kar hallgatói létszáma mintegy 2400. Az egyetem gazdálkodása a jövőben is stabil marad - közölte.

Az intézményvezetők információi szerint a Testnevelési Egyetem a lehető leghamarabb kap kancellárt, és az intézmény új rektora a pályázati kiírás után, várhatóan október közepén léphet hivatalba. Valószínűsíthető, hogy addig a minisztérium megbíz valakit az intézmény vezetésével. A rektor jelezte: szeretné a már elindított közös pályázatokat is folytatni, együttműködési megállapodásokat kötni. Mocsai Lajos, a férfi kézilabda-válogatott kapitánya is pályázik az új egyetem rektori posztjára: erről itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.