Ismét összeállította a feltörekvő és a BRICS-államok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság) egyetemeinek százas rangsorát a Times Higher Education. A listára felkerült a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is.
Másodszorra hozta nyilvánosságra a Times Higher Education (THE) a feltörekvő országok legjobb egyetemeinek rangsorát. A brit szakfolyóirat 2014/2015-ös listájára három magyar egyetem is felkerült: a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem holtversenyben a 60., a Szegedi Tudományegyetem pedig a 93. helyen végzett - ahogy a tavalyi rangsorban is.
A lista összeállításakor ugyanazokat a szempontokat használták, mint az összesített világrangsornál: figyelembe vették a tanulási környezet és a kutatás minőségét, az intézményhez köthető publikációk idézésének számát, a piaci bevételt, illetve a külföldi oktatók, hallgatók, a publikációkban közreműködő társszerzők számát.
A listát a Pekingi Egyetem vezeti, a második a szintén kínai Tsinghua University, a harmadik pedig a fokvárosi egyetem. Az első tíz helyre három kínai, három török, egy dél-afrikai, egy tajvani és egy orosz intézmény került be.
A THE 2014/2015-ös összesített világrangsorán nem szerepel magyar egyetem. A listáról, amelyet a California Institute of Technology (Caltech), a Harvard és az Oxford vezet, itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
