A pécsi, a debreceni, a szegedi és a budapesti Semmelweis Egyetem rektora elkötelezett minden olyan megoldás mellett, amellyel az orvosképzés a jelenleginél is jobb szintet érhet el, stratégiai terveiktől azonban jelentősen eltér az orvosképző karok „kimetszésének” gondolata, illetve egy „összeerőszakolt intézményi konstrukció” létrehozása.
A négy rektor által közösen jegyzett, az MTI-hez eljuttatott keddi közlemény szerint a hazai orvosképző intézmények nemzetközi reputációja a négy orvosképző hely együttes eredménye. A rektorok elkötelezettek minden olyan megoldás mellett, amellyel az orvosképzés minősége a jelenleginél is jobb szintet érhet el.
A közlemény szerint az érintett egyetemeknek jelentősen különbözik a története, intézményi kultúrája, felhalmozott tudásvagyona, amely sokszínűség egyúttal versenyképességük egyik fontos tényezője. Így például a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek, illetve orvoskarok hagyományos értékeitől, szakmai kultúrájától és stratégiai terveitől jelentősen eltér az orvosképző karok „kimetszésének” gondolata és legfőképpen „azon abszurd megközelítés, hogy ezek a nagy múltú intézmények provinciális képzőhelyként tervezzék jövőjüket egy összeerőszakolt intézményi konstrukcióban”. Ugyanakkor a budapesti egyetem azt példázza, hogy az önálló képzőhely is sikeresen működhet
A felsőoktatási vezetők szerint kérdéses, hogy miért kellene egy ilyen szerteágazó területet egyetlen modellbe kényszeríteni, mikor számtalan külföldi példa mutatja, hogy sikeresen létezhetnek egymás mellett önálló orvosegyetemek és nagy multidiszciplináris egyetemek orvosi karai.
A rektorok hangsúlyozták: a konkrét javaslatcsomag ismerete nélkül elhamarkodott és megalapozatlan lenne véleményt alkotni. Az eddig megjelent hírekből ugyanis nem derül ki, hogy az átalakítással miként változna a finanszírozás, mi lenne a sorsa az intézmények által korábban elnyert európai uniós forrásoknak, hogyan valósulna meg a klinikai központokkal való együttműködés, a térítéses betegellátás és orvosképzés, a kutatás-fejlesztés, és legfőképpen, miként módosulna az ország orvosképzéséről kialakult igen kedvező nemzetközi megítélés.
Bármilyen javaslat elkészítése csak a következmények alapos végiggondolása és megfelelő hatástanulmányok alapján képzelhető el. A szükséges elemzések elvégzéshez az intézmények szívesen állnak a felsőoktatási államtitkárság segítségére.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy január 22-i lakossági fórumon kifejtette, álláspontja szerint önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség. A világszínvonalú hazai orvosképzés vonzza a külföldi hallgatókat – ebben hatalmas gazdasági lehetőségek is rejlenek -, az intézmények önállósága pedig fontos lenne a kórházak szakember-utánpótlása szempontjából. Hozzátette: tisztában van vele, hogy ez az elképzelés komoly szakmai vitákat vált majd ki.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy héttel később ennek kapcsán újságíróknak úgy fogalmazott, Magyarországon ha önállóak az orvosegyetemek, egy nagy orvosegyetemre lenne szükség, egységes képzési rendszerrel, kutatási irányítással és egységes elvek alapján működő klinikai központokkal.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
