A Semmelweis kancellárja elégedett, és nem érez feszültséget

A kezdeti bizonytalanságok, kételyek után jónak bizonyul a kancellári rendszer a Semmelweis Egyetemen (SE), az intézmény hasznát látja az együttműködésnek - erről Szél Ágoston, a SE rektora beszélt szakújságíróknak egy háttérbeszélgetésen.

  • MTI
Fülöp Máté

A rektori pozíció egy sajátos vezetői helyzet, de elsősorban a szakmai munkát felügyeli, míg a kancellár inkább közgazdászként viszonyul a végrehajtandó feladatokhoz, de mindenképpen egy másfajta szemléletet képvisel - mondta Szél Ágoston.

Közös munkára törekednek majd a kancellárral, mindez persze nem azt jelenti, hogy nem lehetnek majd viták, de ha egy a cél - az egyetem jövője -, akkor nem kétséges, hogy a vitákból nem a rektor vagy a kancellár kerül ki győztesen, hanem maga az egyetem - mondta a rektor. 

Szász Károly - aki november 15-e óta tölti be a kancellári posztot - célja, hogy a budapesti orvosegyetem még hatékonyabban, átláthatóbban és szakszerűbben működjön. Mint mondta, jelenleg az egyetemmel, a vezetőkkel ismerkedik, és eddig semmilyen feszültséget nem tapasztalt a kancellári titulusával kapcsolatban. Úgy vélte, a felsőoktatásban újonnan kialakított duális vezetési struktúrára a gazdasági életben számos példa van.

Szász Károly, aki két időszakban összesen mintegy hét évig volt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, azt mondta, nyitottságot és segítőkészséget tapasztalt kinevezése óta.

Első feladatai között szerepel az intézmény szervezési és működési szabályzatának (szmsz) átdolgozása, erre egyébként a jogszabály hatvan napot biztosít. (Az új szmsz-t az egyetem szenátusa fogja jóváhagyni.)

Kifejtette: a rektorhoz és a kancellárhoz tartozó feladatköröket a jogszabály körülírja. Az oktató, kutató munkát érintő szakmai kérdésekkel összefüggő döntések a rektorhoz tartoznak, míg a kancellár a gazdasági irányítást, az intézmény működtetését és az infrastruktúrát biztosítja mindehhez. A gyógyítói feladatokat illetően nem teljesen egyértelmű a jogszabály, a jogalkotó a szakegyetem speciális helyzetét nem vehette figyelembe - emlékeztetett. Az is a közös munka része, hogy a szabályozást pontosítsák, akár a fenntartó felé is jelezzék a nyitott kérdéseket.

Szász Károly közölte azt is, a héten a felsőoktatásért felelős államtitkárság egyhetes továbbképzést biztosít a kancellároknak, ahol a kinevezések óta eltelt időben felmerült kérdésekre is választ kaphatnak.

Szél Ágoston beszámolt arról is, hogy az egyetemen a kancellári kinevezés előtt már korábban létrehoztak egy úgynevezett operatív főigazgatói posztot, azonban a kancellári poszttal még hatékonyabbá tehető az egyetem működése - vélte.

A pluszforrások bevonásának lehetőségeiről Szász Károly azt mondta: az egészségügybe akkor kerül majd több pénz, ha valóban átlátható és szakszerű gazdálkodás folyik. Meggyőződése, hogy ahhoz, ami jól, transzparensen és ellenőrzötten működik, sokkal könnyebb támogatást kapni.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.