Közel 20 ezer külföldi diák tanul most nálunk, leginkább az orvosi egyetemeink a felkapottak, de más szakokra is szívesen jelentkeznek a nemzetközi viszonylatban megfizethető tandíjak és a viszonylag alacsony megélhetési költségek miatt.
Közel 20 ezer külföldi hallgató tanul jelenleg Magyarországon. Negyven százalékuk határon túli magyar, vagyis ténylegesen 12 ezer nem magyar diák tanul a hazai felsőoktatásban – írta a hvg.hu. Hagyományosan az orvosképzés a legfelkapottabb, a Semmelweis Egyetemen olyannyira pörög a külföldi hallgatók képzése, hogy a tavalyi statisztikák szerint a 4400 orvostanhallgató majdnem fele külföldi volt.
A Debreceni Egyetem is népszerű, az előző tanévben 500-zal több külföldi tanult a vidéki egyetemen, mint 2011-ben, összesen 3800-an (például nigériaiak, irániak), közülük 1400-an orvosin. A Szegedi Tudományegyetemen a szerb, német és nigériai hallgatók vannak a legtöbben, de Ázsiából (Kína, Japán) és a Közel-Keletről (Irán, Izrael) is jöttek diákok, összesen több mint 1400-an.
| Ezeket el kell olvasnod |
10 bizonyíték, hogy a kolisok a legtalálékonyabb emberek a világon Így éld túl az egyetemet: tippek gólyáknak Egy mérnökhallgató úgy berúgott, hogy elfelejtette a találmányát |
A Budapesti Corvinus Egyetem sem marad ki a nemzetköziesítésből, 2013-ban több mint 900, az előző tanévben pedig majdnem 1200 külföldi hallgató tanult a fővárosi egyetemen, és összesen 80 különböző náció (pl. németek, kínaiak, mongolok) képviselteti magát a közgázon, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tavalyig 2000-nél is több külföldi hallgatót fogadott.
A hvg.hu-nak két külföldi hallgató is nyilatkozott. Amanda, aki Brazíliából érkezett, azt mondta, simán kijön a havi 870 eurós apanázsából, mert majdnem minden ugyanannyiba kerül, mint Brazíliában és még egy belvárosi albérletre is futja. Arról nem is beszélve, hogy ez a 870 euró Magyarországon sokkal többet ér, mint Franciaországban vagy az Egyesült Államokban, ahová szintén pályázhatnak a brazil diákok.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
