Közel 20 ezer külföldi diák tanul most nálunk, leginkább az orvosi egyetemeink a felkapottak, de más szakokra is szívesen jelentkeznek a nemzetközi viszonylatban megfizethető tandíjak és a viszonylag alacsony megélhetési költségek miatt.
Közel 20 ezer külföldi hallgató tanul jelenleg Magyarországon. Negyven százalékuk határon túli magyar, vagyis ténylegesen 12 ezer nem magyar diák tanul a hazai felsőoktatásban – írta a hvg.hu. Hagyományosan az orvosképzés a legfelkapottabb, a Semmelweis Egyetemen olyannyira pörög a külföldi hallgatók képzése, hogy a tavalyi statisztikák szerint a 4400 orvostanhallgató majdnem fele külföldi volt.
A Debreceni Egyetem is népszerű, az előző tanévben 500-zal több külföldi tanult a vidéki egyetemen, mint 2011-ben, összesen 3800-an (például nigériaiak, irániak), közülük 1400-an orvosin. A Szegedi Tudományegyetemen a szerb, német és nigériai hallgatók vannak a legtöbben, de Ázsiából (Kína, Japán) és a Közel-Keletről (Irán, Izrael) is jöttek diákok, összesen több mint 1400-an.
| Ezeket el kell olvasnod |
10 bizonyíték, hogy a kolisok a legtalálékonyabb emberek a világon Így éld túl az egyetemet: tippek gólyáknak Egy mérnökhallgató úgy berúgott, hogy elfelejtette a találmányát |
A Budapesti Corvinus Egyetem sem marad ki a nemzetköziesítésből, 2013-ban több mint 900, az előző tanévben pedig majdnem 1200 külföldi hallgató tanult a fővárosi egyetemen, és összesen 80 különböző náció (pl. németek, kínaiak, mongolok) képviselteti magát a közgázon, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tavalyig 2000-nél is több külföldi hallgatót fogadott.
A hvg.hu-nak két külföldi hallgató is nyilatkozott. Amanda, aki Brazíliából érkezett, azt mondta, simán kijön a havi 870 eurós apanázsából, mert majdnem minden ugyanannyiba kerül, mint Brazíliában és még egy belvárosi albérletre is futja. Arról nem is beszélve, hogy ez a 870 euró Magyarországon sokkal többet ér, mint Franciaországban vagy az Egyesült Államokban, ahová szintén pályázhatnak a brazil diákok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
