Közel 20 ezer külföldi diák tanul most nálunk, leginkább az orvosi egyetemeink a felkapottak, de más szakokra is szívesen jelentkeznek a nemzetközi viszonylatban megfizethető tandíjak és a viszonylag alacsony megélhetési költségek miatt.
Közel 20 ezer külföldi hallgató tanul jelenleg Magyarországon. Negyven százalékuk határon túli magyar, vagyis ténylegesen 12 ezer nem magyar diák tanul a hazai felsőoktatásban – írta a hvg.hu. Hagyományosan az orvosképzés a legfelkapottabb, a Semmelweis Egyetemen olyannyira pörög a külföldi hallgatók képzése, hogy a tavalyi statisztikák szerint a 4400 orvostanhallgató majdnem fele külföldi volt.
A Debreceni Egyetem is népszerű, az előző tanévben 500-zal több külföldi tanult a vidéki egyetemen, mint 2011-ben, összesen 3800-an (például nigériaiak, irániak), közülük 1400-an orvosin. A Szegedi Tudományegyetemen a szerb, német és nigériai hallgatók vannak a legtöbben, de Ázsiából (Kína, Japán) és a Közel-Keletről (Irán, Izrael) is jöttek diákok, összesen több mint 1400-an.
| Ezeket el kell olvasnod |
10 bizonyíték, hogy a kolisok a legtalálékonyabb emberek a világon Így éld túl az egyetemet: tippek gólyáknak Egy mérnökhallgató úgy berúgott, hogy elfelejtette a találmányát |
A Budapesti Corvinus Egyetem sem marad ki a nemzetköziesítésből, 2013-ban több mint 900, az előző tanévben pedig majdnem 1200 külföldi hallgató tanult a fővárosi egyetemen, és összesen 80 különböző náció (pl. németek, kínaiak, mongolok) képviselteti magát a közgázon, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tavalyig 2000-nél is több külföldi hallgatót fogadott.
A hvg.hu-nak két külföldi hallgató is nyilatkozott. Amanda, aki Brazíliából érkezett, azt mondta, simán kijön a havi 870 eurós apanázsából, mert majdnem minden ugyanannyiba kerül, mint Brazíliában és még egy belvárosi albérletre is futja. Arról nem is beszélve, hogy ez a 870 euró Magyarországon sokkal többet ér, mint Franciaországban vagy az Egyesült Államokban, ahová szintén pályázhatnak a brazil diákok.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
