Schmitt-ügy: létrehozták a vizsgálóbizottságot a Semmelweis Egyetemen

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja létrehozta a plágiummal vádolt Schmitt Pál...

  • MTI

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja létrehozta a plágiummal vádolt Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációját tanulmányozó tényfeltáró bizottságot.

Az egyetem közleményében arról számol be, hogy a bizottság zavartalan és pártatlan működése érdekében Tóth Miklós dékán csak a vizsgálat március 28-ra tervezett eredményismertetésekor teszi nyilvánossá a bizottság tagjainak névsorát. A témában a dékán szerda délután sajtótájékoztatót tart. 

A hvg.hu január 11-én írta meg először, hogy Schmitt Pál 1992-es, 215 oldalas disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Az Index később arról írt, hogy egyes bekezdések szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel. 

Az államfő a múlt héten, az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában visszautasította a plágiumvádat. Közölte, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. Mint mondta, dolgozata alapirodalmi adatokra, "törzsadatokra" épül, "ez a sokat emlegetett 180 oldal", míg értekezésében van egy olyan rész, 30-35 oldal, ahol következtetéseket vont le. 

A Semmelweis Egyetem rektora január 17-én kezdeményezte tényfeltáró bizottság létrehozását az ügyben a sporttudományi kar dékánjánál. A köztársasági elnök erre reagálva azt mondta, készen áll a vizsgálatra, hiszen politikusként és államfőként meg kell szoknia, hogy tetteinek átláthatóknak és elszámoltathatóknak kell lenniük. 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.