Egyetemisták foglalták el a SOTE rektori hivatalát a Schmitt-ügy miatt

Elfoglalták a Semmelweis Egyetem rektori hivatalát a Hallgatói Hálózat aktivistái, akik Tulassay Tivadar rektortól várnak ígéretet arra, hogy az egyetem visszavonja Schmitt Pál doktori címét. A tüntetők közül kilencen úgy döntöttek, az egész éjszakát az irodában töltik, a többiek elhagyták az épületet. A SOTE vezetője csütörtök délután ötkor egyeztetne az egyetemistákkal, reggelre pedig összehívta a doktori tanácsot.

  • Eduline
Stiller Ákos

Ülősztrájkot kezdett a Semmelweis Egyetem rekori hivatalában a Hallgatói Hálózat (HaHa), a csoport tagjai - terveik szerint - addig nem hagyják el az épületet, amíg Tulassay Tivadar rektor nem tesz lépéseket Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonásáért. A hallgatók a rektortól akarnak ígéretet kapni arra, hogy a Schmitt-jelentés nem marad következmények nélkül.

Az eduline helyszínen lévő tudósítója szerint körülbelül tizenöt-húsz hallgató foglalta el a rektori hivatal egyik irodáját. A hallgatók transzparenseket is vittek magukkal, a táblákon az áll: "A gerinc nem törzsanyag", "PhD=Ctrl+C + Ctrl+V, "Pali maga is meglepődött a dolgozatán", "A diplomás fénymásoló".

Háromnegyed négy előtt a rektori hivatal egyik mukatársa azt közölte az egyetemistákkal, hogy ketten feltehetik kérdéseiket a rektori titkárság vezetőjének, Rigó Kingának, aki azt ígérte, hogy Tulassay Tivadar rektor csütörtök délután fogadja őket, de a csoportnak el kell hagynia a SOTE épületét. A bejáratokat már lezárták, senkit nem engednek be. A hallgatói Hálózat kilenc tagja úgy döntött, az irodában tölti az éjszakát, a többiek elhagyták az épületet.

Az aktivisták úgy döntöttek, szóbeli ígéretet kérnek a rektortól arról, hogy a csütörtöki egyeztetés sajtónyilvános lesz, ezért addig nem hagyják el az irodát, amíg nem érik el telefonon Tulassay Tivadart. "Ha csütörtökön elismeri, hogy a doktori cím visszavonásáról a szenátus dönthet, akkor azt követeljük majd, hogy másnapra hívja össze a szenátust" - mondta az eduline-nak a Hallgatói Hálózat egyik tagja.

A Semmelweis Egyetem egyik kommunikációs munkatársa a hallgatóknak azt mondta, a rektor csütörtök reggelre hívta össze a doktori tanácsot, a döntésről délután ötig senkit nem fognak tájékoztatni, így elsőként a Hallgatói Hálózat szerezhet tudomást arról, visszavonják-e Schmitt Pál doktori címét.

Stiller Ákos

"Az új felsőoktatási törvényt azzal a felkiáltással szavazták meg, hogy minőségi felsőoktatást akarnak létrehozni. Schmitt Pál plágiumügye azonban az egész egyetemi-főiskolai rendszert degradálja. A bizottság jelentése csak körülírta, az egyetemnek azonban ki kell mondania, hogy Schmitt Pál plagizált, ezért el kell venni tőle a kisdoktori címet" - mondta az eduline-nak Kóbor Andrea, a Hallgatói Hálózat egyik aktivistája. A Hallgatói Hálózat egyik tagja szerint az Egymillióan a magyar sajtószabadságért csoport szimpátiatüntetést hirdetett az épület elé.

Stiller Ákos

A Semmelweis Egyetem rektora kedden küldte el a Schmitt Pál disszertációját vizsgáló tényfeltáró bizottság 1157 oldalas jelentését Réthelyi Miklósnak, az erőforrás-miniszter azonban felbontatlanul visszaküldte a dokumentumot az egyetemnek. A bizottság megállapította, hogy a disszertáció részleges vagy teljes egyezést mutat Nikolaj Georgiev, illetve Klaus Heinemann sportkutatók egyes munkáival.

Az összefoglalóban az áll, hogy „a dolgozatra általában jellemző a szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, ill. az elő-opponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet”. A bizottság tagjai szerint ugyanakkor nem Schmitt, hanem a témavezető és a bíráló hibázott, még a felkészülés idején, valamint az előopponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet arra, hogy szakszerűtlen a dolgozatban a forrásmegjelölés.

Ki dönthet?

Az egyetem vezetői szerint a felsőoktatási törvény alapján az erőforrás-minisztérium dönthet Schmitt Pál doktori címének sorsáról, Réthelyi Miklós tárcavezető azonban éppen az illetékesség hiányára hivatkozva küldte vissza a jelentést a rektornak.

A labda így újra az egyetemnél van, korábban ugyanis Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is azt mondta, nem hozzájuk tartozik az ügy, a kisdoktori cím ugyanis nem számít tudományos fokozatnak. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) új elnöke, Balázs Ervin is ugyanígy nyilatkozott kedden az Indexnek, szerinte a cím megvonásáról egyedül az egyetem dönthet.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.