Tilos lefotózni Schmitt doktori disszertációját

Nem fotózhatta le Schmitt Pál doktori disszertációját az Origo fotósa a Semmelweis Egyetemen.

  • Eduline

Nem fotózhatta le Schmitt Pál doktori disszertációját az Origo fotósa a Semmelweis Egyetemen. Az egyetemi könyvtárban a szerzői jogi törvényre hivatkozva csak a dolgozat borítóját fényképezhette le, de olvasható felvételt nem készíthetett a disszertáció tartalmáról.

Az Origo beszámolója szerint a könyvtárban azt megengedték a sajtó munkatársainak, hogy a dolgozatot elolvassák vagy kijegyzeteljék, de legalább ketten felügyelték őket, hogy senki ne készíthessen felvételt a tartalomról. Schmitt Pál plágiumgyanús doktori disszertációjáról itt olvashattok.

Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogokról harmadik bekezdésében kimondja, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől - olvasható a jogszabályban.

A törvény 18. bekezdése kimondja, hogy a többszörözés a szerző kizárólagos joga, ő rendelkezhet arról, hogy megengedi-e műve másolását. A jogszabály szerint a mű többszörözésének minősül a nyomtatás, a kép- és videófelvétel.

Politikusok és a plágium

Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével - tudta meg a hvg.hu. Nem ő az első politikus, aki egyetemi dolgozatai miatt kénytelen magyarázkodni. Az elmúlt évek legnagyobb plágiumbuktáiról itt olvashattok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.