Az elmúlt években átlagosan 21-22 gyerek járt egy óvodai csoportba Magyarországon, de ennél jóval magasabb is lehet a létszám. Megnéztük, hány gyerek lehet maximum egy csoportban, és mit szeretne változtatni ezen a Pedagógusok Szakszervezete.
A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése, terápiája, különórái vagy a szükséges speciális eszközök beszerzése komoly pluszkiadást jelenthet a családoknak. Ezeknek a többletköltségeknek az enyhítésére több budapesti önkormányzat is külön pénzügyi támogatást biztosít az SNI-s gyereket nevelőknek. A támogatás feltételei és összege kerületenként eltérő, és az is változik, milyen kiadásokra használható fel.
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Szakemberhiány, elmaradó fejlesztő foglalkozások, korszerűtlen épületek és hiányos akadálymentesítés – több problémát is feltárt az alapvető jogok biztosa a magyarországi gyógypedagógiai intézmények vizsgálata során.
Terápiás dobolást és a Snoezelen-módszert is elsajátíthatják a pedagógusok annak a két évig tartó magyar-horvát programnak a keretében, amely a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését támogatja. Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Próba jelleggel „csendes órákat” vezetnek be egy kecskeméti játszótéren, hogy nyugodtabb környezetet biztosítsanak az autizmus spektrumzavarral, értelmi fogyatékossággal vagy más sajátos nevelési igényű gyerekeknek és családjaiknak.
Miközben egyre több sajátos nevelési igényű gyerek jelenik meg a többségi oktatásban, sok iskola még mindig nehezen találja a helyét az inklúzióban. Lányi Marietta szerint azonban nem külön intézményekre, hanem olyan pedagógiai szemléletre lenne szükség, amely minden gyereket egyéni szükségletei alapján támogat.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
Az elmúlt tíz évben több 50 százalékkal nőtt a súlyos tanulási zavarral küzdő diákok száma.
Új funkciót kaphat az Óbudai Meseerdő Óvoda Kerék utcai telephelye: a III. kerületi önkormányzat megállapodott az Észak-Budapesti Tankerületi Központtal arról, hogy az épület egy részében sajátos nevelési igényű gyerekek számára indítanak óvodát.
Az SNI-s ovisok száma megközelítette a tízezret.
Az ovis SNI-s diákok száma is folyamatosan emelkedik.
A KSH gyorsjelentése szerint mintegy 112 ezer sajátos nevelési igényű diák jár óvodába, általános-és középiskolába a 2024/2025-ös tanévben.
20 év alatt több mint 40%-kal nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma Magyarországon.
A szakemberhiány és az iskolák állapota is nehezíti a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek oktatását.
Az ok ebben az esetben is a szakemberhiányban keresendő.
Nevelőszülői programot indított az SOS Gyermekfalvak alapítvány. Az egyéni bánásmódot, illetve kiemelkedő figyelmet igénylő gyerekek befogadása a cél.
