Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. A szakember szerint a régi pedagógiai módszerek toldozgatása helyett alapvető szemléletváltásra van szükség.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2001/2002-es tanévben 58 615 sajátos nevelési igényű gyereket és tanulót tartottak nyilván Magyarországon, a 2025/2026-os tanévben viszont már 115 401-et. Ez közel 97 százalékos növekedést jelent.
Gyarmathy Éva a Szabad Vonalzón megjelent írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a növekedés nem egyformán érinti az SNI különböző kategóriáit. Miközben az enyhe értelmi fogyatékossággal azonosított gyerekek száma jelentősen csökkent, az autizmus spektrumzavar, a súlyos tanulási zavar és a súlyos figyelemzavar kategóriáiban rendkívüli emelkedés figyelhető meg.
A szakpszichológus szerint a változás részben a diagnosztikai módszerek fejlődésével magyarázható. Korábban sok olyan gyereket is az értelmi fogyatékosság kategóriájába soroltak, akiknél ma már pontosabban azonosíthatók az eltérő idegrendszeri fejlődési sajátosságok. A figyelemzavar ráadásul csak 2012 óta szerepel önálló kategóriaként a KSH adataiban.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a diagnosztika fejlődése önmagában nem ad teljes magyarázatot arra, miért éppen az idegrendszeri fejlődési zavarokhoz kapcsolódó kategóriákban tapasztalható ilyen jelentős növekedés. Úgy fogalmaz:
A huszadik században kialakított pedagógiai modellek önmagukban már nem elegendőek. A foltozgatás, festegetés nem sokat segít az omladozó falakon.
A szakpszichológus szerint a hivatalos adatok ráadásul nem mutatják meg a probléma teljes nagyságát. Az iskolákban ugyanis sok olyan gyerek tanul, aki nem rendelkezik SNI-státusszal, sőt gyakran diagnózissal sem, mégis jelentős nehézségekkel küzd a figyelem, a tanulás, a feladatok megszervezése vagy az alkalmazkodás területén.
Ezek a tanulók ugyanúgy fokozott pedagógiai figyelmet és támogatást igényelhetnek, miközben a jelenlegi oktatási rendszer nem feltétlenül képes megfelelően reagálni az eltérő szükségleteikre.
Gyarmathy Éva szerint ezért a neurodiverzitásból fakadó oktatási kihívás valószínűleg jóval nagyobb annál, mint amit a hivatalos SNI-statisztikák mutatnak.
A szakember egy másik fontos ellentmondásra is rámutat. Az elmúlt évtizedekben a sajátos nevelési igényű gyerekek támogatása jellemzően egyéni és kiscsoportos fejlesztésekre épült, amelyek során a tanulókat gyakran kiemelték a megszokott osztálytermi környezetből. Ezek a foglalkozások sok gyerek fejlődését segíthették, a növekvő SNI-létszám azonban azt mutatja, hogy az oktatási rendszer egészének továbbra is egyre nagyobb kihívással kell szembenéznie.
Gyarmathy Éva szerint nem lehet természetesnek tekinteni, hogy folyamatosan nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik nehezen tudnak megfelelni az iskola elvárásainak. „Közben, mintha természetesként elfogadta volna a társadalom, hogy egyre több gyerek nem tud megfelelni az elvárásoknak, pedig ez nem lehet normalitás” – írja.
Úgy látja, ha az idegrendszeri fejlődési eltérésekkel élő tanulók száma és aránya tartósan növekszik, akkor ez már nem néhány speciális intézmény vagy fejlesztő szakember problémája, hanem az egész köznevelési rendszert érintő kérdés.
Gyarmathy szerint a megoldást az inkluzív pedagógia szélesebb körű alkalmazása jelentheti. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek együtt tanulhatnak társaikkal, hanem azt is, hogy az oktatási környezet eleve figyelembe veszi a tanulók eltérő képességeit, szükségleteit és tanulási sajátosságait.
A rugalmas tanulásszervezés, a különböző tanulási utak biztosítása, a vizuális támogatások, az alternatív értékelési módszerek és a személyre szabott figyelem a szakember szerint ma már nem tekinthetők kizárólag speciális pedagógiai megoldásoknak. Ezekre egyre nagyobb szükség lehet a mindennapi oktatásban is.
A szakpszichológus szerint ezért az oktatáspolitikának a rendelkezésre álló erőforrásokat egyre inkább olyan módszerek kidolgozására és alkalmazására kellene fordítania, amelyek a gyerekeket a saját osztálytermi környezetükben támogatják ahelyett, hogy a segítség elsősorban az onnan történő kiemelésre épülne.
Az iskolarendszernek nem a feltételezett okokra, hanem a ténylegesen jelenlévő gyerekekre kell reagálnia
– hangsúlyozza Gyarmathy Éva.
Nem elég, ha egy iskolában van gyógypedagógus: a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadása az egész tantestület közös felelőssége. Ez az egyik legfontosabb üzenete annak a tízpontos javaslatcsomagnak, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium SNI szakértői munkacsoportja hozott létre.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Volt olyan egyetemi fenntartású gimnázium, amely magyarból, matekból és szövegértésből országos szinten a top3-ban végzett.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
