Érdemes azt is megjegyezni, hogy tavalyi tanévben még csak 107 ezer SNI-s diák tanult valamelyik közoktatási intézményben, ami idén újabb 4600 fővel nőtt. Ez azt jelenti, hogy két tanév alatt mintegy 10 ezerrel több SNI-s gyerek jár óvodába, általános-és középiskolába.
A KSH adataiból az is kiderült, hogy az SNI-s diákok döntő többsége (26273 fő) középiskolásként a szakképzésben tanul, és ehhez képest csak 4940-en járnak gimnáziumba.
Bár ezzel kapcsolatban egyelőre nincsen friss adat, de azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as Hintalovon Alapítvány jelentése szerint az SNI-s státuszt a gyerekek közel 70 százaléka súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar miatt kapta.
Az SNI-s diákok helyzetével az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.
