Túlzsúfolt, akár 35 fős osztályok, tanárhiány és reggel nyolctól este hatig tartó iskolai napok miatt tiltakoznak a középiskolások Franciaországban. Kedden mintegy 400 iskolában voltak blokádok vagy más tiltakozó akciók, amelyek több városban összecsapásokba torkolltak. A rendőrség több mint 400 embert állított elő, többségük fiatalkorú volt.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
Van olyan nemzetgazdasági szektor, ahol bruttó 2 millió forint volt az átlagfizetés. Az oktatás az erős középmezőnyben szerepel.
Elfogadta Zugló 2025-ös költségvetését a képviselő-testület március 5-i ülésén. A döntésről a közösségi médiában számolt be Zugló polgármester, aki bejelentette, hogy több intézményi dolgozó számára is bérpótlékemelést vezetnek be.
Azonban még így is sokan kimaradhatnak a kompenzációból.
Egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak a pedagógusok még április 10-e előtt. A pluszpénz azonban nem jár mindenkinek: a nevelés-oktatást segítő dolgozók továbbra sem számíthatnak hasonló kifizetésre, hiába dolgoznak szorosan a pedagógusok mellett.
A kormányinfón kiderült, hogy nem egyszerre utalják a pedagógusoknak a kompenzációt.
Hiába kap minden pedagógus bruttó 152 ezer forintos egyszeri juttatást április elején, a tényleges hatása korántsem lesz egyforma.
A „Tanárnak lenni jó!” kezdeményezés személyes történeteken keresztül próbálja erősíteni a pedagóguspálya presztízsét, de a nehézségekről sem hallgat. A kampány alapgondolata, hogy megmutassák: sok pedagógus szereti a hivatását, és okkal marad a pályán.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Babót polgármestere, Nyikos Gábor a közösségi oldalán tett bejegyzésben Maldív-szigeteki utazást ígér az új babóti tanítónak, és ha igényli, még szolgálati lakást is kaphat.
Hétvégén jelent meg a Tisza Párt programja, amelynek vállalásai között szerepel többek között az oktatásban dolgozók megbecsülésének és bérének növelése, valamint a felesleges adminisztráció csökkentése is.
Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között - egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amit teljes egészében közlünk.
Rétvári Bence kijelentette, hogy a pedagógusok végre olyan bért kapnak, amely méltó a hivatásukhoz – a pedagógus szakszervezetek vezetői ezzel szemben azt állítják, a tanárok új bérezése nem emelte jelentősen a pedagógus szakma presztízsét.
Két hét alatt 5036 képeslap érkezett Pintér Sándor belügyminiszterhez a Pedagógusok Szakszervezete NOKS tagozatának decemberi akciójában. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók azt követelik, hogy bérük érje el legalább a garantált bérminimum 150 százalékát.
A 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben meglévő igazságtalanságok miatt mára már több mint 2400 oktatási dolgozó jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető sztrájkban a PDSZ felmérése alapján. A sztrájk nem csupán a bérekért folyna: a pedagógusok, segítő és technikai dolgozók szerint a rendszer működőképessége forog kockán.
Idejük 90 százalékát a gyerekekkel töltik, mégis lekezelik és alulfizetik a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket. A Kulturális Bizottság nemet mondott arra a szakpolitikai javaslatcsomagra, amely javította volna a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek bérezését és munkakörülményeit. Civil szervezetek szerint a döntés leginkább az SNI-s gyerekeket hozza hátrányos helyzetbe.
A PDSZ és a PSZ képviselői szerint továbbra is bizonytalan a pedagógusbérek jövője: a 2026–27-re ígért emelésekről ugyan részletes számokat közölt a minisztérium, a 2025-re járó bérkompenzáció viszont csak 2026 tavaszán érkezhet meg, miközben az egyéni béremelés garanciája is kikerült a rendelettervezetből.
