Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
„És mi magunk elhisszük-e? És ha valóban így van, akkor vajon tisztességes-e egy efféle berendezkedés?” – teszi fel a kérdést a Taní-tani Online-on hétfőn megjelent írás a középiskolai felvételiről.
Bár a központi felvételi eredményére és a szóbeli behívási ponthatáraira még várni kell, azt már most megnézhetitek, mekkora volt a túljelentkezés a középiskolákban tavaly és a korábbi években.
Február 22-e és március 11-e között tartják a középiskolák a szóbeli felvételiket. A legtöbb gimnázium csak azokat a diákokat hívja be a szóbelire, akik jó eredményt szereztek a központi írásbelin. A szóbeli vizsgák idei ponthatárait még nem hozták nyilvánosságra, ezért megnéztük, tavaly hány pont kellett ahhoz, hogy egy felvételizőt behívjanak a meghallgatásra.
Legyen szó középiskolai felvételiről, egyetemi jelentkezésről, a 2022-es érettségiről vagy akár a tavaszi félévről, a február minden diáknak és egyetemistának sűrű lesz. Elhoztuk a legfontosabb februári dátumokat.
Az idei átlageredményeket még csak néhány gimnázium hozta nyilvánosságra, de amíg megjelennek a hivatalos adatok, elevenítsük fel, hogyan sikerült a tavalyi központi írásbeli felvételi.
A középiskolai jelentkezést az általános iskolák intézik, a szülőknek és diákoknak „csak” az intézmények és a tanulmányi területek listáját, sorrendjét kell megadniuk. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők azonban maguk is intézhetik a jelentkezést. Ehhez ma meg is nyílt az online felület.
Négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, egyházi, magán- és állami iskolák, technikumok vagy két tannyelvű és nemzetközi iskolák - nehéz a kérdés, melyiket válasszuk. Ebben a cikkben összeszedtük, melyik iskolatípus milyen képzést kínál, és milyenek a felvételi szabályai.
Pontosan meddig és hogyan lehet középiskolába jelentkezni? Hány iskolát lehet megjelölni, és mi történik, ha meggondoljátok magatokat a jelentkezés után? Mutatjuk a legfontosabb információkat.
„Egy jó szándékú technikai hiba volt” - mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja a Kürt Alapítványi Gimnáziumban történt szabálysértésről.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) már ki is javították a hatodikosok és a nyolcadikosok szombati felvételi feladatsorait. Az eredményekből kiderül: a hatodikosok matekvizsgája az átlagosnál könnyebb volt.
Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg, hogyan gondolkodik egy felvételiző, kreatív-e, van-e nyelvi érzéke, hogy ha bekerül egy tehetséggondozó, hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba, akkor ott hogyan fogja megállni a helyét – mondta az Eduline-nak a negyedikesek és a hatodikosok magyar nyelvi felvételijéről a Radnóti-gimnázium tanára.
Ez „pandémiás” feladatsor volt, kíméletes volt a nyolcadikosokkal, akik az elmúlt két évben hónapokat töltöttek otthon, online tanulva a matekot is – mondta a középiskolai felvételi feladatsoráról az Eduline által megkérdezett szaktanár. Igaz, a legtöbb pontot érő feladattal valószínűleg sokaknak meggyűlt a bajuk.
Csak fél tízkor bonthatták volna fel a feladatsorokat tartalmazó borítékot, ehelyett már 9 óra 10 perc körül kinyitották – ez történt a Kürt Alapítványi Gimnáziumban, ahol emiatt magyarból nem írhatták meg a felvételit a diákok. Ők január 27-én vizsgázhatnak majd.