Február 22-ig lehet jelentkezni a középfokú iskolákba. Mutatunk egy olyan adatbázist, ahonnan sok mindent megtudhattok az előző évek felvételi statisztikáiról.
Az Oktatási Hivatal oldalán a szimpatikus gimnáziumok nevére rákeresve részletes statisztikát találtok az előző évi felvételiről – megnézhetitek például, hogy hány férőhelyet hirdettek meg az intézmények a különböző tagozatokon, ezekre hányan jelentkeztek, és hány diák jelölte meg az adott iskola kiválasztott tagozatát a jelentkezési lap első helyén.
Vagyis kideríthetitek, hányszoros volt a túljelentkezés az előző években. Ennél azonban fontosabb információt is találtok: megnézhetitek, hogy az ideiglenes felvételi rangsor hányadik helyén állt az a diák, aki a pontszáma alapján utolsóként jutott be az adott tagozatra.
Miért fontos ez?
A középfokú iskolák március elején-közepén szokták közzétenni az ideiglenes felvételi rangsort, amelyen az összes olyan diák szerepel, aki hozzájuk, az adott tagozatra jelentkezett. A lista élén a legmagasabb pontszámot elérő felvételiző szerepel, őt követik a valamivel kevesebb pontot gyűjtők, és a lista végén a legalacsonyabb pontszámú diákok állnak.
Ekkor szoktak szembesülni azzal a szülők, hogy a 30 fős osztály ideiglenes felvételi rangsorában a gyerekük „csak” az 52. vagy éppen a 85. helyen áll. Ez azonban közelről sem jelenti azt, hogy nem fog bejutni a kiválasztott képzésre. Az ideiglenes felvételi listán ugyanis az összes jelentkező szerepel – azok is, akik a jelentkezési lap első helyén jelölték meg az adott képzést, és azok is, akik mondjuk az ötödik vagy a hatodik helyen.
Márpedig az utóbbiakat nagy eséllyel fel fogják venni egy olyan középiskolába, amelyet a saját jelentkezési lapjukon előrébb soroltak – az ő kiesésükkel pedig a többiek előrébb kerülnek az ideiglenes felvételi rangsorban is. Ez azt jelenti, hogy egy harmincfős osztály esetén akár a 70-80. helyről is van esély bekerülni, de kevésbé népszerű iskolák esetén akár még alacsonyabb rangsorhelyről is be lehet jutni.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
