Újabb eredmények a középiskolai felvételiről: milyen átlagpontszámok születtek a Kölcseyben vagy a Szerb Antal Gimnáziumban?

Az elmúlt héten még néhány gimnázium közzétette, milyen eredményeket értek el a központi írásbeli felvételi vizsgán azok a diákok, akik náluk írták meg a tesztet magyarból és matekból.

  • Eduline

A budapesti Szerb Antal Gimnáziumban összesen 365 hatodikos vizsgázott, összesített átlagpontszámuk 65,92. Magyarból átlagosan 35,47 pontot szereztek, matekból pedig 30,45 pontot. A nyolcadikosok közül 104-en írták meg a gimnáziumban a központi felvételi vizsgát, átlagos összpontszámuk 64,28. Magyarból átlagosan 35,98, matekból pedig 28,3 pontot gyűjtöttek.

A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium is közzétette az átlageredményeket – náluk négy és öt évfolyamos képzés van, így csak nyolcadikosok vizsgáztak. Magyarból átlagosan 36,7, matekból 28,9 pontot szereztek, az összesített átlag így 65,6 pont volt. 

A gimnázium hozzátette azt is: az előző években a szóbeli behívási ponthatára az emelt idegen nyelvi képzést nyújtó osztályokban 115, az élsportolói osztályban pedig 110 pont körül mozgott (a központi írásbeli, valamint a hetedikes és nyolcadikos tanulmányi eredmények alapján kalkulált pontokról van szó).

A soproni Széchenyi István Gimnáziumban írásbeliző hatodikosok magyarból átlagosan 32,46, matekból 26,93 pontot szereztek. A nyolcadikosok magyarból 37,87 átlagpontszámmal, matekból pedig 25,72-es átlaggal zárták a központi írásbeli vizsgát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.