Újabb eredmények a középiskolai felvételiről: milyen átlagpontszámok születtek a Kölcseyben vagy a Szerb Antal Gimnáziumban?

Az elmúlt héten még néhány gimnázium közzétette, milyen eredményeket értek el a központi írásbeli felvételi vizsgán azok a diákok, akik náluk írták meg a tesztet magyarból és matekból.

  • Eduline

A budapesti Szerb Antal Gimnáziumban összesen 365 hatodikos vizsgázott, összesített átlagpontszámuk 65,92. Magyarból átlagosan 35,47 pontot szereztek, matekból pedig 30,45 pontot. A nyolcadikosok közül 104-en írták meg a gimnáziumban a központi felvételi vizsgát, átlagos összpontszámuk 64,28. Magyarból átlagosan 35,98, matekból pedig 28,3 pontot gyűjtöttek.

A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium is közzétette az átlageredményeket – náluk négy és öt évfolyamos képzés van, így csak nyolcadikosok vizsgáztak. Magyarból átlagosan 36,7, matekból 28,9 pontot szereztek, az összesített átlag így 65,6 pont volt. 

A gimnázium hozzátette azt is: az előző években a szóbeli behívási ponthatára az emelt idegen nyelvi képzést nyújtó osztályokban 115, az élsportolói osztályban pedig 110 pont körül mozgott (a központi írásbeli, valamint a hetedikes és nyolcadikos tanulmányi eredmények alapján kalkulált pontokról van szó).

A soproni Széchenyi István Gimnáziumban írásbeliző hatodikosok magyarból átlagosan 32,46, matekból 26,93 pontot szereztek. A nyolcadikosok magyarból 37,87 átlagpontszámmal, matekból pedig 25,72-es átlaggal zárták a központi írásbeli vizsgát.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.