Újabb eredmények a középiskolai központi felvételiről: hány pontot szereztek a diákok a Toldyban vagy a Babitsban?

Újabb gimnáziumok hozták nyilvánosságra a központi felvételi átlageredményeit – mutatjuk a számokat.

  • Eduline

A Veresegyházi Katolikus Gimnázium is közzétette az eredményeket: több mint 450-en vizsgáztak náluk, a nyolcadikosok matekból 21,1, magyarból 32,6 pontot, a hatodikosok matekból 29, magyarból 35,7 pontot szereztek. 

A Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 134 diák írta meg a két tesztet. Az intézmény csak hat évfolyamos képzést indít, így csak hatodikosok vizsgáztak náluk – magyarból átlagosan 38,07, matekból 34,63 pontos átlageredménnyel. Az összesített átlag 72,7 pont lett.

A debreceni Ady Endre Gimnázium is részletes statisztikákat hozott nyilvánosságra: a hatosztályosok magyarból átlagosan 35,85, matekból 25,66 pontot gyűjtöttek – míg a nyolcadikosok magyarból 35,88, matekból pedig 24,54 pontot. A nyolcadikosok összesített átlagpontszáma így 60,42.

A keszthelyi Vajda János Gimnáziumban hatodikosok és nyolcadikosok is felvételiztek. A hatodikosok magyarból átlagosan 36, matekból 27 pontot gyűjtöttek. A nyolcadikosok átlaga is ehhez hasonló: magyarból 37, matekból 26 pont.

Korábban már írtunk néhány gimnázium átlageredményeiről, cikkünket itt olvashatjátok el:

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.