Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Korábban már megírtuk, hogy a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium már szombat délután közölte azoknak a diákoknak az átlagpontszámát, akik náluk írták meg a központi felvételi tesztet magyarból és matekból. Összesen 91 nyolcadikos töltötte ki a tesztet, ők 37,66 pontot szereztek, matematikából pedig 28,81-et.
A szintén budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) vizsgázó diákok az országos eredményeknél rendszerint jó néhány ponttal jobban teljesítenek. A hatodikosok matematikából 31,9 pontot, magyarból 35,9 pontot szereztek, míg a nyolcadikosok matekból 28,6, magyarból pedig 37,5 pontot gyűjtöttek.
A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban 84 hatosztályos gimnáziumba és 123 kilencedik évfolyamra felvételiző diák írta meg a felvételi tesztet. Magyarból a hatodikosok átlaga 39,47, matekból pedig 34,45 pont lett, míg a nyolcadikosok magyartesztjének átlagértéke 40,50, a mateké pedig 31,64.
Egy másik debreceni középiskolában, a Tóth Árpád Gimnáziumban 207 nyolcadikos és 134 hatodikos tesztelte a tudását. A hatodikosok magyarból 37,86-os átlagot értek el, matekból pedig 30,78-at, míg az összesített eredmények alapján a nyolcadikosok magyarból 37,46, matekból pedig 25,22 pontos átlagot értek el.
A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium is közzétette a hatodikosok és a nyolcadikosok eredményeit - a nyolcadikosok matekból átlagosan 31,9 pontot szereztek (a magyarteszt eredményei cikkünk írásakor még nem jelentek meg), a hatodikosok pedig 37,7 pontot. Magyarból a hatodikos pontátlag 37,3.
A miskolci Lévay József Református Gimnáziumban 75 hatodikos és 74 nyolcadikos diák írta meg a felvételi teszteket. A hatodikosok átlagpontszáma matematikából 25, magyarból pedig 34 pont, míg a nyolcadik osztályosok matekból 23,48, magyarból 34,9 pontos átlagot teljesítettek.
Erős magyar, gyengébb matek
Általános tapasztalat, hogy a feladatlapok közül általában magyarból születnek jobb eredmények. A diákok elmondása szerint az idei magyar feladatlap kifejezetten könnyű volt, a matematika viszont jóval nehezebb, mint a korábbi években. Baloghné Békési Beáta, a Matek Oázis szakmai vezetője szerint matematikából több olyan feladat is volt, ami akár az érettségin is megállta volna a helyét, az egyik feladat javítókulcsán ráadásul az Oktatási Hivatal is módosított.
Az eredményeket egyébként január 27-ig kell közzétenniük az intézményeknek.
