Két budapesti gimnázium is nyilvánosságra hozta, milyen átlageredményt értek el a központi középiskolai felvételin azok a diákok, akik náluk töltötték ki szombaton a magyar- és matektesztet.
A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium már szombat délután közzétette az ott vizsgázók átlageredményeit – összesen 91 nyolcadikos írta meg náluk a két tesztet. Az átlageredmények alapján egyértelmű, hogy valóban jobban ment a magyar- a matekvizsgánál: magyarból átlagosan 37,66 pontot szereztek a diákok, matematikából pedig 28,81-et.
A Kőrösiben vizsgázók magyarból ennél jóval alacsonyabb pontszámot szereztek 2022-ben és 2021-ben is, de matekból is alacsonyabb volt az átlagpontszám tavaly.
A szintén budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) is közzétették az eredményeket. Azt írják, az AKG-ban írásbeliző hatodikosok eredménye az elmúlt tíz évben 0,4-1,2 ponttal tért el az országos átlagtól, a nyolcadikosok pedig átlagosan 5-7 ponttal szereznek többet, mint az országos eredmény, „így elég jó becslést lehet adni a várható országos átlagokra”.
„Az AKG-ban felvételi vizsgát író diákok kijavított vizsgadolgozatainak eredményei alapján a tavalyihoz hasonló matematika és kiemelkedő magyar átlageredmények várhatóak országosan is a hetedikre és a kilencedikre jelentkezők eredményeiben” – emelik ki.
A hatodikosok matematikából 31,9 pontot, magyarból 35,9 pontot szereztek, a nyolcadikosok matekból 28,6, magyarból pedig 37,5 pontot gyűjtöttek.
A hatodikosok eredményeiről azt írják, a matekos pontszám majdnem 6 ponttal magasabb az elmúlt tíz év átlagánál, ez illeszkedik az utóbbi két tanév felvételi eredményeihez. „A magyarvizsga is az utóbbi évek eredményeihez hasonló, bár ilyen magas átlag csak egyszer volt az utóbbi tíz évben. 2021-től kezdve az a szándék sejthető, hogy a vizsgadolgozatok összeállítói a matematika dolgozatok nehézségét a magyarhoz akarják igazítani, hogy ne legyen akkora előnye a jó matekosoknak a jó magyarosokhoz képest. A kétféle dolgozat átlagai között az utóbbi években már csak 3-4 pontos a különbség, korábban gyakran volt 10 pont feletti különbség is, a magyar javára” – magyarázzák.
Hozzáteszik: a nyolcadikos diákok vizsgáinál hektikusabb a kétféle dolgozat közötti átlagpontszám különbségének alakulása, most éppen 9 pontos az eltérés, mivel kifejezetten magas a magyar átlag, míg a matekátlag a szokásos, valamivel 30 pont alatti.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
