Sok csavar volt a feladatokban, nehéz dolguk volt a nyolcadikosoknak – mondta az Eduline által megkérdezett matematikatanár a négy és nyolc évfolyamos középiskolák szombati felvételi vizsgájáról.
„Nem volt könnyű, de ilyenkor mindig azzal vigasztaljuk a felvételizőket, ha nekik nehéz volt, akkor másoknak is az volt” – vont mérleget a szombati középiskolai felvételi vizsga matematikai feladatsoráról Baloghné Békési Beáta, a Matek Oázis szakmai vezetője. Úgy látja, az előző évekhez képest idén valóban jóval nehezebb dolguk volt a diákoknak, bár a 2021-essel és a 2022-essel nem érdemes összehasonlítani a tesztet, akkor ugyanis egyértelmű volt, hogy a hónapokig tartó online oktatás miatt egyszerűbb feladatokat kaptak a nyolcadikosok. A teljes feladatsort itt nézhetitek meg.
Összesen 56 ezer végzős általános iskolás futott neki a középiskolai felvételinek – idén is 45 perc alatt kellett megoldaniuk tíz feladatot a matekvizsgán. Ezek között azonban voltak olyanok is, amelyek kellemetlen meglepetést okozhattak a diákoknak. „Arányos osztás nem volt még középiskolai felvételin, vagy ha volt is, akkor nagyon régen. Egy ilyen kérdés akár érettségi feladatnak is elment volna. Általános iskolai tananyag, de nem központi téma, ezért biztos, hogy sokaknak gondot okozott” – mondta a szaktanár a következő példáról:
Gizi és Bandi almát szedtek, ketten összesen 91 kilogrammot. A Bandi és Gizi által szedett alma tömegének aránya 8 : 5.
a) Hány kilogrammal szedett több almát Bandi, mint Gizi? Írd le a számolás menetét is!
Térgeometria: szokatlan feladatot kaptak
Meggyűlhetett a diákok baja a térgeometriai példával is. „Eddig ugyanis mindig téglatestekre lehetett bontani a megadott testet, ez pedig egy trapéz alapú hasáb volt. És egyáltalán nem biztos, hogy nyolcadikban mindenki emlékszik a trapéz területképletére, ami hatodikos anyag. Ilyenkor az érettségizők előveszik a függvénytáblázatot, de azt a középiskolai felvételin nem lehet használni” – magyarázza Baloghné Békési Beáta, hozzátéve: a térgeometria egyébként is problémát szokott okozni a gyerekek egy részének. „A térlátás egy képesség. Akinek nem jó a térlátása, annak ez mindig nehéz feladat” – mondta.
A nyolcadikosok kaptak egy koordinátageometriai feladatot is, amilyen szintén nem volt még a felvételin – a szaktanár szerint ez azonban nem volt nehéz, némi gondolkodás után meg lehetett oldani. Szemben az utolsó feladattal, amit valószínűleg sokan kihagytak, „ez az érettségin sem számítana könnyű példának.”
Három szám összege 103.
Gabi észrevette, hogy ha – az első számot kettővel növelné, – a második számot kétszerezné, – a harmadik számot megfelezné, akkor ugyanazt a számot kapná eredményül. a) Melyek az eredeti számok? Írd le a számolás menetét is!
Úgy véli, az viszont jó döntés volt, hogy a teszt első két kérdése kifejezetten könnyű volt, „a diákok nem ijedtek meg már az első feladatoknál”.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
