Hét hírei: az összes miniszter lemondott a kuratóriumi tisztségéről, már csak pár napig lehet egyetemre jelentkezni

A héten jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy megszületett a döntés: az összes miniszter lemondott egyetemi kuratóriumi tisztségéről. A középiskolába felvételizők megtudták az írásbeli vizsgájuk eredményét, és hamarosan lejár az egyetemi felvételi jelentkezési időszaka. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.

  • Eduline

Itt a döntés: az összes miniszter lemondott egyetemi kuratóriumi tisztségéről

Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor és Varga Mihály is lemond február 15-től a modellváltó egyetemeken betöltött kuratóriumi tisztségéről – jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Egy nappal később pedig azt mondta, szerinte 2027-re az egymillió forintot is el fogja érni a pedagógusok átlagbére.

Fizetésemelést követelnek tanáraiknak az ELTE-s hallgatók: siralmasak az oktatói bérek

Komoly bérrendezést követelnek a hallgatók is, szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet még azokat is eltántorítja az akadémiai pályától, akik egyébként szívesen dolgoznának tudományos pályán.

Itt a lista: ezek az ország legjobb technikumai

Egyre több gimnázium teszi közzé a felvételi eredményeket: ilyen átlagok születtek budapesti és vidéki középiskolákban

Már több mint két hét telt el a január 21-i központi felvételi óta, azóta egyre több vidéki és budapesti gimnázium tette közzé a matek- és magyarteszteken született eredmények statisztikáit. Mutatjuk, hol milyen átlagok születtek. Arról, hogy milyen átlagpontszámok születtek a Kölcseyben vagy a Szerb Antal Gimnáziumban, itt olvashattok.

Van, ahol laptoppal, máshol havi százezer forintos ösztöndíjjal csábítanának hallgatókat a tanárszakokra

Többek között a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi egyetem is extra ösztöndíjakkal ösztönözné a felvételizőket arra, hogy valamelyik pedagógusképzésre jelentkezzenek. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Három fontos dátum a jelentkezési határidő után - erre minden felvételizőnek figyelnie kell

A tíz legnépszerűbb szak felére 2023-ban emelt szintű érettségi nélkül is be lehet kerülni - itt a teljes lista

2023-ban már nem "központi" szabály, hogy legalább egy emelt szintű érettségi kell az egyetemi-főiskolai felvételihez. Arról a felsőoktatási intézmények dönthetnek, kérik-e a nehezebb (egyben több pontot érő) vizsgát a jelentkezőiktől.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.