Felvételi 2026: mutatjuk, milyen intézményi pontokat kaphattok az ELTE különböző karain
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
2023-ban már nem "központi" szabály, hogy legalább egy emelt szintű érettségi kell az egyetemi-főiskolai felvételihez. Arról a felsőoktatási intézmények dönthetnek, kérik-e a nehezebb (egyben több pontot érő) vizsgát a jelentkezőiktől.
Ahogy azt már többször megírtuk, az alap- és osztatlan képzéseken már nem kötelező az emelt szintű érettségi. Persze az egyetemek és főiskolák idén is dönthettek úgy, hogy egyes szakokra felvételi követelményként előírnak emelt szintű vizsgát. De mi a helyzet a legnépszerűbb szakoknál - kell a nehezebb vizsga?

A fenti táblázatban azt nézhetitek meg, hogy 2022-ben melyik képzésekre jelentkeztek első helyen a legtöbben - a listát a ranking.elte.hu-n találjátok meg. Ezek azok a szakok, amelyeket a legtöbben jelöltek meg a felvételi lista első helyén. Megnéztük, ezek közül hányra lehet idén emelt szintű érettségi nélkül bekerülni.
Persze attól, hogy nem kötelező, egyáltalán nem biztos, hogy végül elérik a ponthatárt azok, akik nem szerzik meg a nehezebb vizsgáért/vizsgákért járó 50/100 pluszpontot - erről bővebben itt írtunk. Azt, hogy melyik szakokra lehet emelt szintű vizsga nélkül bekerülni idén, itt nézhetitek meg.
Ha 2023-ban felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb hírekről, itt követhetitek a folyamatosan frissülő felvételis tartalmainkat.
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
A központi írásbeli nem a logikát és a valós tudást mérte - írta szerkesztőségünknek Pálnagy Szilárd, aki nyolcadikos felvételizőként petíciót is indított. Levelét teljes egészében közöljük.
Csaknem három ponttal magasabb átlagot értek el tavalyhoz képest.
Hiába nem volt versenytársa a Toldy Ferenc Gimnázium megbízott igazgatójának, a köznevelési államtitkárság nem támogatta a kinevezését. A döntés okairól sem a tantestület, sem az érintett nem kapott tájékoztatást.
A TISZA külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
Horváth Péter szerint csak az iskolák számára volt kellemetlen, hogy a javítókulcsokat utólag kiegészítette az Oktatási Hivatal.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Érdemes újra végignézni a lehetőségeket, ugyanis a mostani kiegészítéssel olyan szakok is bekerültek a korábban megjelentek mellé, amelyeket decemberben még nem hirdettek meg a felsőoktatási intézmények.
Marosi Beatrix, aki korábban plágiumgyanúba is keveredett a szakdolgozatával, jelenleg egy kollégiumot vezet.
A honvédelem tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék Magyarország védelmének alapelveit, és tudatos, felelős állampolgárként értsék az ország biztonságának jelentőségét.