2023-ban már nem "központi" szabály, hogy legalább egy emelt szintű érettségi kell az egyetemi-főiskolai felvételihez. Arról a felsőoktatási intézmények dönthetnek, kérik-e a nehezebb (egyben több pontot érő) vizsgát a jelentkezőiktől.
Ahogy azt már többször megírtuk, az alap- és osztatlan képzéseken már nem kötelező az emelt szintű érettségi. Persze az egyetemek és főiskolák idén is dönthettek úgy, hogy egyes szakokra felvételi követelményként előírnak emelt szintű vizsgát. De mi a helyzet a legnépszerűbb szakoknál - kell a nehezebb vizsga?
A fenti táblázatban azt nézhetitek meg, hogy 2022-ben melyik képzésekre jelentkeztek első helyen a legtöbben - a listát a ranking.elte.hu-n találjátok meg. Ezek azok a szakok, amelyeket a legtöbben jelöltek meg a felvételi lista első helyén. Megnéztük, ezek közül hányra lehet idén emelt szintű érettségi nélkül bekerülni.
Persze attól, hogy nem kötelező, egyáltalán nem biztos, hogy végül elérik a ponthatárt azok, akik nem szerzik meg a nehezebb vizsgáért/vizsgákért járó 50/100 pluszpontot - erről bővebben itt írtunk. Azt, hogy melyik szakokra lehet emelt szintű vizsga nélkül bekerülni idén, itt nézhetitek meg.
Ha 2023-ban felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb hírekről, itt követhetitek a folyamatosan frissülő felvételis tartalmainkat.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
