Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Hamarosan elindul a 2023-as általános felvételi, az egyetemek pedig már korábban bejelentették: biztosan lesz néhány szabályváltozás. Mutatjuk, mennyit ér majd az emelt szintű érettségi.
A következő felvételiben ezen felül az egyik legfontosabb változás, hogy a 2023-ban felvételizőknek alapképzésre és osztatlan képzésekre – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük. Ez azt jelenti, hogy az emelt szintű érettségi ismét csak többletpontként számít majd a felvételiben (ahogy 2020. előtt számított).
De hány többletpont jár majd az emeltért?
Bár még nem jelent meg az aktuális felvételi tájékoztató, megnéztük a jelenleg (és a felvételi alatt is) érvényes rendeletet, ami szerint az emelt szintű érettségiért adható többletpontok száma és alapvető szabálya nem változik majd - két feltételt kell majd teljesíteni.
Az egyik, hogy akkor jár majd pluszpont a nehezebb vizsgáért, ha az érettségi pontjaitokat - részben vagy egészben - az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, illetve legalább 45 százalékos eredményt értek el a vizsgán.
Ha a fenti feltételeknek megfeleltek, akkor emelt szintű érettségi után, vizsgatárgyanként 50 többletpontra vagytok jogosultak.
Azt, hogy idén az adott szakokon milyen emelt szintű érettségit várnak az egyetemek - itt nézhetitek meg.
Mi változik jövőre?
Változás azonban, hogy a 2023-as évi általános felvételi eljárásban az egyetemek az érettségi pontok számításához az adott szakra megállapított emelt szintű érettségi vizsgatárgy helyett elfogadhatják ugyanazon érettségi középszintű eredményét is. Azaz lesznek olyan szakok, ahol tavaly kellett emelt szintű vizsga, idén már nem kell - erről bővebben itt írtunk.
A második fontos változás, hogy megszűnik a jogszabályi minimumponthatár is. Már 2023-ban eltörlik az úgynevezett „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont - központilag, intézménytől és szaktól függetlenül.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.