Több tízezer diák jár jól 2023-ban: egy évre sok népszerű szakon törlik az egyik felvételi feltételt

Jól járhatnak azok a diákok, akik jövőre felvételiznek a legnépszerűbb gazdasági alapszakokra, több egyetem szabályzatában ugyanis az áll: idén még kötelező volt, 2023-ban már nem kérnek emelt szintű érettségit a jelentkezőktől, 2024-től azonban ugyanezeken a képzéseken újra alapfeltétel lesz a nehezebb érettségi vizsga. A furcsa jelenség hátterében a felvételi pontszámítási rendszerének átalakítása áll.

  • Szabó Fruzsina

„A 2023-as felvételin nem kell emelt szintű érettségit tenni a gazdaságtudományi terület alábbi szakjain, mivel itt eddig csak az általános követelmény volt érvényben (bármely tárgyból lehetett emelt szintű érettségit tenni):

emberi erőforrások alapszak

gazdálkodási és menedzsment alapszak

kereskedelem és marketing alapszak

nemzetközi gazdálkodás alapszak

pénzügy és számvitel alapszak

turizmus-vendéglátás alapszak

A 2024-es felvételi során azonban ismét követelmény lesz az emelt szintű érettségi ezeken a szakokon is”

- ezt a felhívást találják a Budapesti Gazdasági Egyetem oldalán azok a diákok, akik a 2023-as és a 2024-es felvételi követelményeket szeretnék megnézni. Nem ez az egyetlen egyetem, amelynek a felvételi tájékoztatójából kiderül: a gazdasági alapszakokra készülőknek jövőre egészen más feltételeknek kell majd megfelelniük, mint 2022-ben kellett – vagy 2024-ben kell majd.

A Szegedi Tudományegyetem oldalán található lista alapján a gazdasági képzésekre jelentkezőknek 2023-ban nem feltétlenül kell majd emelt szintű érettségit tenniük (bár a pluszpontok miatt továbbra is megéri), viszont 2024-től ismét csak azok kerülhetnek be ezekre a szakokra, akik vállalják a nehezebb vizsgát.

A Debreceni Egyetemre készülők is hasonló szabályzattal szembesülhetnek, ha megnézik az intézmény felvételi tájékoztatóját: egyetlen gazdasági szak sem szerepel azoknak a képzéseknek a listáján, amelyekhez 2023-ban legalább egy emelt szintű érettségi kell. A 2024-es felvételi követelményeket összegző lista alapján két év múlva azonban újra emelt szintű érettségihez kötik majd a felvételt ezen a képzésen.

A Budapesti Corvinus Egyetem nemrég közzétett, 2023-ra vonatkozó tájékoztatójában is ez áll:

Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel alapképzések: két tárgyat kell teljesítened legalább középszinten az alábbi listából, melyek közül az egyiket ajánlott emelt szinten letenned, tekintettel az elmúlt évek magas ponthatáraira.

De miért?

A Felvi részletes magyarázatot fűzött a jelenséghez. Eddig a felsőoktatási felvételin általános követelmény volt az emelt szintű érettségi – aki nem tett legalább egy tárgyból ilyen vizsgát, annak esélye sem volt bekerülni a szakra. Mindegy volt, melyik felsőoktatási intézmény melyik képzésére jelentkezett, akkor sem juthatott be, ha az emelt szintű érettségiért járó pluszpontok nélkül is elérte volna a ponthatárt.

A 2023-as felvételin már nem lesz ilyen általános követelmény, a kormány döntése alapján ugyanis átalakul a pontszámítási rendszer: az egyetemek és főiskolák dönthetnek úgy, hogy nem kérnek emelt szintű érettségi a hozzájuk jelentkezőktől.

„Ez pedig azt jelenti – nagyon leegyszerűsítve –, hogy azokon a szakokon, ahol eddig „bármely tárgyból” teljesíthető volt az emelt szint, ott a 2023-as általános felvételi eljárásban általában nincs emelt szintű kötelezettsége a jelentkezőnek” – írja a Felvi.

Több tucat ilyen szak van, a gazdasági területről is számos szak ebbe a körbe tartozik. Ilyen például a magyar felsőoktatás legnépszerűbb szakja, a tavaly több mint tízezer jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a szintén évről évre több ezer felvételiző által választott pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások és az üzleti szakoktató is.

Vagyis jól járhatnak azok a diákok, akik 2023-ban felvételiznek ezekre a szakokra, jó esélyük van ugyanis arra, hogy megspórolhatják az emelt szintű érettségit. Ha egy évet várnak, és csak 2024-ben futnak neki a felvételinek, több egyetemen újra legalább egy emelt szintű érettségire lesz szükségük.

Persze a szabályok a jövő évtől akár egyetemenként változhatnak - jelenleg is van olyan felsőoktatási intézmény, amely aktuális felvételi tájékoztatója alapján 2023-ban ezeken a gazdasági alapszakokon is emelt szintű érettségihez köti a felvételt, ahogy olyan egyetemek is vannak, amelyek sem 2023-ban, sem 2024-ben nem kérnek emelt szintet a jelentkezőktől – utóbbiak közé tartozik például a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem vagy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A részletek a december közepén megjelenő felvételi tájékoztatóból derülnek majd ki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.