Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Jól járhatnak azok a diákok, akik jövőre felvételiznek a legnépszerűbb gazdasági alapszakokra, több egyetem szabályzatában ugyanis az áll: idén még kötelező volt, 2023-ban már nem kérnek emelt szintű érettségit a jelentkezőktől, 2024-től azonban ugyanezeken a képzéseken újra alapfeltétel lesz a nehezebb érettségi vizsga. A furcsa jelenség hátterében a felvételi pontszámítási rendszerének átalakítása áll.
„A 2023-as felvételin nem kell emelt szintű érettségit tenni a gazdaságtudományi terület alábbi szakjain, mivel itt eddig csak az általános követelmény volt érvényben (bármely tárgyból lehetett emelt szintű érettségit tenni):
emberi erőforrások alapszak
gazdálkodási és menedzsment alapszak
kereskedelem és marketing alapszak
nemzetközi gazdálkodás alapszak
pénzügy és számvitel alapszak
turizmus-vendéglátás alapszak
A 2024-es felvételi során azonban ismét követelmény lesz az emelt szintű érettségi ezeken a szakokon is”
- ezt a felhívást találják a Budapesti Gazdasági Egyetem oldalán azok a diákok, akik a 2023-as és a 2024-es felvételi követelményeket szeretnék megnézni. Nem ez az egyetlen egyetem, amelynek a felvételi tájékoztatójából kiderül: a gazdasági alapszakokra készülőknek jövőre egészen más feltételeknek kell majd megfelelniük, mint 2022-ben kellett – vagy 2024-ben kell majd.
A Szegedi Tudományegyetem oldalán található lista alapján a gazdasági képzésekre jelentkezőknek 2023-ban nem feltétlenül kell majd emelt szintű érettségit tenniük (bár a pluszpontok miatt továbbra is megéri), viszont 2024-től ismét csak azok kerülhetnek be ezekre a szakokra, akik vállalják a nehezebb vizsgát.
A Debreceni Egyetemre készülők is hasonló szabályzattal szembesülhetnek, ha megnézik az intézmény felvételi tájékoztatóját: egyetlen gazdasági szak sem szerepel azoknak a képzéseknek a listáján, amelyekhez 2023-ban legalább egy emelt szintű érettségi kell. A 2024-es felvételi követelményeket összegző lista alapján két év múlva azonban újra emelt szintű érettségihez kötik majd a felvételt ezen a képzésen.
A Budapesti Corvinus Egyetem nemrég közzétett, 2023-ra vonatkozó tájékoztatójában is ez áll:
Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel alapképzések: két tárgyat kell teljesítened legalább középszinten az alábbi listából, melyek közül az egyiket ajánlott emelt szinten letenned, tekintettel az elmúlt évek magas ponthatáraira.
De miért?
A Felvi részletes magyarázatot fűzött a jelenséghez. Eddig a felsőoktatási felvételin általános követelmény volt az emelt szintű érettségi – aki nem tett legalább egy tárgyból ilyen vizsgát, annak esélye sem volt bekerülni a szakra. Mindegy volt, melyik felsőoktatási intézmény melyik képzésére jelentkezett, akkor sem juthatott be, ha az emelt szintű érettségiért járó pluszpontok nélkül is elérte volna a ponthatárt.
A 2023-as felvételin már nem lesz ilyen általános követelmény, a kormány döntése alapján ugyanis átalakul a pontszámítási rendszer: az egyetemek és főiskolák dönthetnek úgy, hogy nem kérnek emelt szintű érettségi a hozzájuk jelentkezőktől.
„Ez pedig azt jelenti – nagyon leegyszerűsítve –, hogy azokon a szakokon, ahol eddig „bármely tárgyból” teljesíthető volt az emelt szint, ott a 2023-as általános felvételi eljárásban általában nincs emelt szintű kötelezettsége a jelentkezőnek” – írja a Felvi.
Több tucat ilyen szak van, a gazdasági területről is számos szak ebbe a körbe tartozik. Ilyen például a magyar felsőoktatás legnépszerűbb szakja, a tavaly több mint tízezer jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a szintén évről évre több ezer felvételiző által választott pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások és az üzleti szakoktató is.
Vagyis jól járhatnak azok a diákok, akik 2023-ban felvételiznek ezekre a szakokra, jó esélyük van ugyanis arra, hogy megspórolhatják az emelt szintű érettségit. Ha egy évet várnak, és csak 2024-ben futnak neki a felvételinek, több egyetemen újra legalább egy emelt szintű érettségire lesz szükségük.
Persze a szabályok a jövő évtől akár egyetemenként változhatnak - jelenleg is van olyan felsőoktatási intézmény, amely aktuális felvételi tájékoztatója alapján 2023-ban ezeken a gazdasági alapszakokon is emelt szintű érettségihez köti a felvételt, ahogy olyan egyetemek is vannak, amelyek sem 2023-ban, sem 2024-ben nem kérnek emelt szintet a jelentkezőktől – utóbbiak közé tartozik például a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem vagy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A részletek a december közepén megjelenő felvételi tájékoztatóból derülnek majd ki.
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Több képesítési feltételt eltörölnek, az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökken. Hétfő este a Magyar Közlönyben kihirdették a köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását, amely visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogait.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.