Sokkal kevesebb pontot ér majd a középszintű érettségi 2024-től, mint most

Sok szakon tényleg nem lesz kötelező az emelt szint 2024-től, de a pontok miatt így is érdemes lesz a nehezebb vizsgát választani. Mutatjuk, miért.

  • Szabó Fruzsina

2024-től nem lesz alapfeltétel az egyetemi-főiskolai felvételin az emelt szintű érettségi, maguk a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, hogy kérnek-e a hozzájuk jelentkezőktől emelt érettségit – jelentette be nyár közepén Csák János innovációs és kulturális miniszter.

Az intézmények néhány héttel később nyilvánosságra is hozták részletes pontszámítási szabályaikat, amelyekből kiderült: valóban lesznek olyan egyetemek (ilyen például a Pannon Egyetem vagy a Nyíregyházi Egyetem), amely teljes egészében törlik ezt a felvételi feltételt. Más intézményekben viszont több szakon megmaradnak majd az eddigi szabályok, például orvosi és fogorvosi képzésre 2024-től sem lesz könnyebb bekerülni.

Hány pontot ér majd egy középszintű érettségi? És egy emelt szintű?

Eddig a pontszámítási szabályok egyértelműek voltak: egy 73 százalékos középszintű és egy 73 százalékos emelt szintű érettségi ugyanannyi pontot ért, különbséget csak az emelt szintért járó 50 pluszpont jelentett.

2024-től ez megváltozik, az érettségi pontok számításakor más súllyal veszik majd figyelembe a közép- és az emelt szintű érettségit. A már példaként említett 73 százalékos emelt szintű érettségi továbbra is 73 pontot ér majd, de a 73 százalékos középszintért csak 49 felvételi pont jár majd a felvételin. Az „átváltási” táblázatot itt nézhetitek meg:

A középszintű érettségi vizsga

százalékos eredménye
Felvételi érettségi pontokként

figyelembe vehető pontok száma
2517
2617
2718
2819
2919
3020
3121
3221
3322
3423
3523
3624
3725
3825
3926
4027
4127
4228
4329
4429
4530
4631
4731
4832
4933
5033
5134
5235
5335
5436
5537
5637
5738
5839
5939
6040
6141
6241
6342
6443
6543
6644
6745
6845
6946
7047
7147
7248
7349
7449
7550
7651
7751
7852
7953
8053
8154
8255
8355
8456
8557
8657
8758
8859
8959
9060
9161
9261
9362
9463
9563
9664
9765
9865
9966
10067

Pluszpont is jár majd az emelt érettségiért

2024-től az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, mire és pontosan mennyi pluszpontot adnak – az emelt szintű érettségit azonban (a fenti, „központi” számítási rendszeren túl) viszont a felsőoktatási intézmények többsége pluszpontokkal fogja majd jutalmazni.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógusképzésein például annyi többletpontot kapnak majd egy-egy vizsgára a jelentkezők, ahány százalékos az eredményük (vagyis egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pluszpontot ér, egy 67 százalékos 67-et), de mondjuk az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakján továbbra is 50 pontot ér majd a nehezebb érettségi (és csak akkor kaptok majd érte többletpontot, ha legalább 45 százalékos az eredmény, és a tárgy beszámít az érettségi pontszámba).

A Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésén (ahol egyébként is kötelező marad a két emelt szintű érettségi) az emelt biológia-, a kémia- és a fizikavizsgáért jár majd pluszpont. Egyenként 30, maximum 50 pontot lehet így gyűjteni.

A Szegedi Tudományegyetemen – az orvosi és a fogorvosi képzés kivételével – az összes szakon 50 többletpontot adnak majd a legalább 45 százalékos emelt szintű érettségiért, akár két ilyen vizsgáért is, így maximum 100 pontot lehet gyűjteni. Igaz, a gazdasági szakokon ennél valamivel bonyolultabb lesz a szabály: ott a matekból és a töriből tett vizsga ér csak 50 pontot, a többi tárgyból 25 pontot kapnak a jelentkezők. A legalább 60 százalékos emelt szintű idegen nyelvi érettségi pedig 30 pontot hoz majd. Az intézmények 2024-es, részletes pontszámítási szabályait itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.