Sok szakon tényleg nem lesz kötelező az emelt szint 2024-től, de a pontok miatt így is érdemes lesz a nehezebb vizsgát választani. Mutatjuk, miért.
2024-től nem lesz alapfeltétel az egyetemi-főiskolai felvételin az emelt szintű érettségi, maguk a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, hogy kérnek-e a hozzájuk jelentkezőktől emelt érettségit – jelentette be nyár közepén Csák János innovációs és kulturális miniszter.
Az intézmények néhány héttel később nyilvánosságra is hozták részletes pontszámítási szabályaikat, amelyekből kiderült: valóban lesznek olyan egyetemek (ilyen például a Pannon Egyetem vagy a Nyíregyházi Egyetem), amely teljes egészében törlik ezt a felvételi feltételt. Más intézményekben viszont több szakon megmaradnak majd az eddigi szabályok, például orvosi és fogorvosi képzésre 2024-től sem lesz könnyebb bekerülni.
Hány pontot ér majd egy középszintű érettségi? És egy emelt szintű?
Eddig a pontszámítási szabályok egyértelműek voltak: egy 73 százalékos középszintű és egy 73 százalékos emelt szintű érettségi ugyanannyi pontot ért, különbséget csak az emelt szintért járó 50 pluszpont jelentett.
2024-től ez megváltozik, az érettségi pontok számításakor más súllyal veszik majd figyelembe a közép- és az emelt szintű érettségit. A már példaként említett 73 százalékos emelt szintű érettségi továbbra is 73 pontot ér majd, de a 73 százalékos középszintért csak 49 felvételi pont jár majd a felvételin. Az „átváltási” táblázatot itt nézhetitek meg:
A középszintű érettségi vizsga százalékos eredménye |
Felvételi érettségi pontokként figyelembe vehető pontok száma |
25 |
17 |
26 |
17 |
27 |
18 |
28 |
19 |
29 |
19 |
30 |
20 |
31 |
21 |
32 |
21 |
33 |
22 |
34 |
23 |
35 |
23 |
36 |
24 |
37 |
25 |
38 |
25 |
39 |
26 |
40 |
27 |
41 |
27 |
42 |
28 |
43 |
29 |
44 |
29 |
45 |
30 |
46 |
31 |
47 |
31 |
48 |
32 |
49 |
33 |
50 |
33 |
51 |
34 |
52 |
35 |
53 |
35 |
54 |
36 |
55 |
37 |
56 |
37 |
57 |
38 |
58 |
39 |
59 |
39 |
60 |
40 |
61 |
41 |
62 |
41 |
63 |
42 |
64 |
43 |
65 |
43 |
66 |
44 |
67 |
45 |
68 |
45 |
69 |
46 |
70 |
47 |
71 |
47 |
72 |
48 |
73 |
49 |
74 |
49 |
75 |
50 |
76 |
51 |
77 |
51 |
78 |
52 |
79 |
53 |
80 |
53 |
81 |
54 |
82 |
55 |
83 |
55 |
84 |
56 |
85 |
57 |
86 |
57 |
87 |
58 |
88 |
59 |
89 |
59 |
90 |
60 |
91 |
61 |
92 |
61 |
93 |
62 |
94 |
63 |
95 |
63 |
96 |
64 |
97 |
65 |
98 |
65 |
99 |
66 |
100 |
67 |
Pluszpont is jár majd az emelt érettségiért
2024-től az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, mire és pontosan mennyi pluszpontot adnak – az emelt szintű érettségit azonban (a fenti, „központi” számítási rendszeren túl) viszont a felsőoktatási intézmények többsége pluszpontokkal fogja majd jutalmazni.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógusképzésein például annyi többletpontot kapnak majd egy-egy vizsgára a jelentkezők, ahány százalékos az eredményük (vagyis egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pluszpontot ér, egy 67 százalékos 67-et), de mondjuk az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakján továbbra is 50 pontot ér majd a nehezebb érettségi (és csak akkor kaptok majd érte többletpontot, ha legalább 45 százalékos az eredmény, és a tárgy beszámít az érettségi pontszámba).
A Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésén (ahol egyébként is kötelező marad a két emelt szintű érettségi) az emelt biológia-, a kémia- és a fizikavizsgáért jár majd pluszpont. Egyenként 30, maximum 50 pontot lehet így gyűjteni.
A Szegedi Tudományegyetemen – az orvosi és a fogorvosi képzés kivételével – az összes szakon 50 többletpontot adnak majd a legalább 45 százalékos emelt szintű érettségiért, akár két ilyen vizsgáért is, így maximum 100 pontot lehet gyűjteni. Igaz, a gazdasági szakokon ennél valamivel bonyolultabb lesz a szabály: ott a matekból és a töriből tett vizsga ér csak 50 pontot, a többi tárgyból 25 pontot kapnak a jelentkezők. A legalább 60 százalékos emelt szintű idegen nyelvi érettségi pedig 30 pontot hoz majd. Az intézmények 2024-es, részletes pontszámítási szabályait itt találjátok.