Jól járhatnak azok a diákok, akik jövőre felvételiznek a legnépszerűbb gazdasági alapszakokra, több egyetem szabályzatában ugyanis az áll: idén még kötelező volt, 2023-ban már nem kérnek emelt szintű érettségit a jelentkezőktől, 2024-től azonban ugyanezeken a képzéseken újra alapfeltétel lesz a nehezebb érettségi vizsga. A furcsa jelenség hátterében a felvételi pontszámítási rendszerének átalakítása áll.
„A 2023-as felvételin nem kell emelt szintű érettségit tenni a gazdaságtudományi terület alábbi szakjain, mivel itt eddig csak az általános követelmény volt érvényben (bármely tárgyból lehetett emelt szintű érettségit tenni):
emberi erőforrások alapszak
gazdálkodási és menedzsment alapszak
kereskedelem és marketing alapszak
nemzetközi gazdálkodás alapszak
pénzügy és számvitel alapszak
turizmus-vendéglátás alapszak
A 2024-es felvételi során azonban ismét követelmény lesz az emelt szintű érettségi ezeken a szakokon is”
- ezt a felhívást találják a Budapesti Gazdasági Egyetem oldalán azok a diákok, akik a 2023-as és a 2024-es felvételi követelményeket szeretnék megnézni. Nem ez az egyetlen egyetem, amelynek a felvételi tájékoztatójából kiderül: a gazdasági alapszakokra készülőknek jövőre egészen más feltételeknek kell majd megfelelniük, mint 2022-ben kellett – vagy 2024-ben kell majd.
A Szegedi Tudományegyetem oldalán található lista alapján a gazdasági képzésekre jelentkezőknek 2023-ban nem feltétlenül kell majd emelt szintű érettségit tenniük (bár a pluszpontok miatt továbbra is megéri), viszont 2024-től ismét csak azok kerülhetnek be ezekre a szakokra, akik vállalják a nehezebb vizsgát.
A Debreceni Egyetemre készülők is hasonló szabályzattal szembesülhetnek, ha megnézik az intézmény felvételi tájékoztatóját: egyetlen gazdasági szak sem szerepel azoknak a képzéseknek a listáján, amelyekhez 2023-ban legalább egy emelt szintű érettségi kell. A 2024-es felvételi követelményeket összegző lista alapján két év múlva azonban újra emelt szintű érettségihez kötik majd a felvételt ezen a képzésen.
A Budapesti Corvinus Egyetem nemrég közzétett, 2023-ra vonatkozó tájékoztatójában is ez áll:
Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel alapképzések: két tárgyat kell teljesítened legalább középszinten az alábbi listából, melyek közül az egyiket ajánlott emelt szinten letenned, tekintettel az elmúlt évek magas ponthatáraira.
De miért?
A Felvi részletes magyarázatot fűzött a jelenséghez. Eddig a felsőoktatási felvételin általános követelmény volt az emelt szintű érettségi – aki nem tett legalább egy tárgyból ilyen vizsgát, annak esélye sem volt bekerülni a szakra. Mindegy volt, melyik felsőoktatási intézmény melyik képzésére jelentkezett, akkor sem juthatott be, ha az emelt szintű érettségiért járó pluszpontok nélkül is elérte volna a ponthatárt.
A 2023-as felvételin már nem lesz ilyen általános követelmény, a kormány döntése alapján ugyanis átalakul a pontszámítási rendszer: az egyetemek és főiskolák dönthetnek úgy, hogy nem kérnek emelt szintű érettségi a hozzájuk jelentkezőktől.
„Ez pedig azt jelenti – nagyon leegyszerűsítve –, hogy azokon a szakokon, ahol eddig „bármely tárgyból” teljesíthető volt az emelt szint, ott a 2023-as általános felvételi eljárásban általában nincs emelt szintű kötelezettsége a jelentkezőnek” – írja a Felvi.
Több tucat ilyen szak van, a gazdasági területről is számos szak ebbe a körbe tartozik. Ilyen például a magyar felsőoktatás legnépszerűbb szakja, a tavaly több mint tízezer jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a szintén évről évre több ezer felvételiző által választott pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások és az üzleti szakoktató is.
Vagyis jól járhatnak azok a diákok, akik 2023-ban felvételiznek ezekre a szakokra, jó esélyük van ugyanis arra, hogy megspórolhatják az emelt szintű érettségit. Ha egy évet várnak, és csak 2024-ben futnak neki a felvételinek, több egyetemen újra legalább egy emelt szintű érettségire lesz szükségük.
Persze a szabályok a jövő évtől akár egyetemenként változhatnak - jelenleg is van olyan felsőoktatási intézmény, amely aktuális felvételi tájékoztatója alapján 2023-ban ezeken a gazdasági alapszakokon is emelt szintű érettségihez köti a felvételt, ahogy olyan egyetemek is vannak, amelyek sem 2023-ban, sem 2024-ben nem kérnek emelt szintet a jelentkezőktől – utóbbiak közé tartozik például a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem vagy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A részletek a december közepén megjelenő felvételi tájékoztatóból derülnek majd ki.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
