Ilyen lesz a 2023-as felvételi: hogyan deríthetitek ki, kell-e emelt szintű érettségit tennetek?

2023-ban felvételiztek? Mutatjuk, mitől függ, hogy szükségetek lesz-e emelt szintű érettségire.

  • Eduline

Bár az új felvételi rendszer hivatalosan 2024-től lép életbe, bizonyos szabályok már 2023-tól megváltoznak.

A legfontosabb: míg korábban az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek szerezniük kellett legalább egy emelt szintű vizsgát (enélkül senki sem juthatott be a felsőoktatásba), mostantól ez a szabály nincs érvényben.

Kell vagy nem kell?

Bár a kormány törölte az emelt szintű érettségit mint kötelező felvételi követelményt, az egyetemek még mindig dönthetnek úgy, hogy emelt szintű érettségit kérnek a jelentkezőktől egy, de esetenként akár két tárgyból is.

Azoknak a szakoknak a listáját, amelyekhez már 2023-ban sem kell emelt szintű érettségi, itt találjátok.

Fontos azonban kiemelni, hogy a változtatás miatt az intézmények eltérő szabályokat hozhattak, így előfordulhat, hogy míg az egyik felsőoktatási intézmény gazdálkodási és menedzsment szakjához kell, egy másik egyetem ugyanilyen képzéséhez nem kell emelt szintű érettségi.

Persze még mindig érdemes legalább egy tárgyból magasabb szintű érettségit tenni, hiszen azt az intézmények továbbra is többletpontokkal jutalmazzák. És azon az 50/100 ponton akár a sikeres felvételi is múlthat.

A 2024 szeptemberétől életbe lépő pontszámítási változtatásokról itt, az intézmények egyéni változtatásairól pedig az egyetemek honlapjain vagy a felvi.hu-n tájékozódhattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.