2023-ban felvételiztek? Mutatjuk, mitől függ, hogy szükségetek lesz-e emelt szintű érettségire.
Bár az új felvételi rendszer hivatalosan 2024-től lép életbe, bizonyos szabályok már 2023-tól megváltoznak.
A legfontosabb: míg korábban az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek szerezniük kellett legalább egy emelt szintű vizsgát (enélkül senki sem juthatott be a felsőoktatásba), mostantól ez a szabály nincs érvényben.
Kell vagy nem kell?
Bár a kormány törölte az emelt szintű érettségit mint kötelező felvételi követelményt, az egyetemek még mindig dönthetnek úgy, hogy emelt szintű érettségit kérnek a jelentkezőktől egy, de esetenként akár két tárgyból is.
Azoknak a szakoknak a listáját, amelyekhez már 2023-ban sem kell emelt szintű érettségi, itt találjátok.
Fontos azonban kiemelni, hogy a változtatás miatt az intézmények eltérő szabályokat hozhattak, így előfordulhat, hogy míg az egyik felsőoktatási intézmény gazdálkodási és menedzsment szakjához kell, egy másik egyetem ugyanilyen képzéséhez nem kell emelt szintű érettségi.
Persze még mindig érdemes legalább egy tárgyból magasabb szintű érettségit tenni, hiszen azt az intézmények továbbra is többletpontokkal jutalmazzák. És azon az 50/100 ponton akár a sikeres felvételi is múlthat.
A 2024 szeptemberétől életbe lépő pontszámítási változtatásokról itt, az intézmények egyéni változtatásairól pedig az egyetemek honlapjain vagy a felvi.hu-n tájékozódhattok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
