Ilyen lesz a 2023-as felvételi: hogyan deríthetitek ki, kell-e emelt szintű érettségit tennetek?

2023-ban felvételiztek? Mutatjuk, mitől függ, hogy szükségetek lesz-e emelt szintű érettségire.

  • Eduline

Bár az új felvételi rendszer hivatalosan 2024-től lép életbe, bizonyos szabályok már 2023-tól megváltoznak.

A legfontosabb: míg korábban az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek szerezniük kellett legalább egy emelt szintű vizsgát (enélkül senki sem juthatott be a felsőoktatásba), mostantól ez a szabály nincs érvényben.

Kell vagy nem kell?

Bár a kormány törölte az emelt szintű érettségit mint kötelező felvételi követelményt, az egyetemek még mindig dönthetnek úgy, hogy emelt szintű érettségit kérnek a jelentkezőktől egy, de esetenként akár két tárgyból is.

Azoknak a szakoknak a listáját, amelyekhez már 2023-ban sem kell emelt szintű érettségi, itt találjátok.

Fontos azonban kiemelni, hogy a változtatás miatt az intézmények eltérő szabályokat hozhattak, így előfordulhat, hogy míg az egyik felsőoktatási intézmény gazdálkodási és menedzsment szakjához kell, egy másik egyetem ugyanilyen képzéséhez nem kell emelt szintű érettségi.

Persze még mindig érdemes legalább egy tárgyból magasabb szintű érettségit tenni, hiszen azt az intézmények továbbra is többletpontokkal jutalmazzák. És azon az 50/100 ponton akár a sikeres felvételi is múlthat.

A 2024 szeptemberétől életbe lépő pontszámítási változtatásokról itt, az intézmények egyéni változtatásairól pedig az egyetemek honlapjain vagy a felvi.hu-n tájékozódhattok.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.