Elhoztuk a legfontosabb februári dátumokat - jön a középiskolai és az egyetemi jelentkezési határidő is

Akár középiskolába, akár egyetemre jelentkeztek, a február meglehetősen sűrű lesz határidők szempontjából. Összeszedtük a legfontosabb határidőket és dátumokat februárra.

  • Eduline

Leendő középiskolásoknak

  • 2023. február 10.

A központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények eddig a napig értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat.

  • 2023. február 22.

Az általános iskola legkésőbb 22-ig továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középiskoláknak, a tanulói adatlapot az OH-nak. Ugyaneddig a napig jelentkezhetnek 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba a leendő középiskolások akár egyénileg is (erről bővebben itt írtunk).

  • 2023. február 27. - március 14.

A szóbeli vizsgák az általános felvételi eljárás keretében.

Leendő egyetemistáknak

  • 2023. február 15.

Az egyik legfontosabb – ha nem a legeslegfontosabb – dátum. Eddig jelentkezhettek ugyanis egyetemre és érettségire is, sőt hitelesíteni is eddig kell a jelentkezéseteket. Ez utóbbit, ha tanulói jogviszonyotok van, alapvetően a középiskolátok intézni, minden más esetben viszont egyénileg kell – erről bővebben itt írtunk.

Az egyetemi felvételit minden leendő gólyának magának kell intéznie – ha nem szeretnétek lemaradni a legfontosabb hírekről az idei felvételivel kapcsolatban, akkor kövessétek friss tartalmainkat itt.

  • 2023. február 18.

Pár a személyes eseményre jelentkezni már nem tudtok, ugyanis minden hely betelt, az Eduline-on idén is megcsinálhatjátok a Studium Generale ingyenes próbaérettségijét matekból, töriből és közgazdaságtanból is. A részletekről itt olvashattok.

Egyetemi hallgatóknak

Bár az energiaválság idén felborította egy kicsit az eddig megszokott menetrendet, a legtöbb egyetemen hamarosan indul a tavaszi félév, hiszen a vizsgaidőszak január utolsó hetében véget ért. A keresztféléve felvételi után azok is elkezdik az egyetemet, akik tavaly év végén jelentkeztek a felsőoktatásba.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna