Van már érettségi bizonyítványotok, de újra vizsgáznátok? Összegyűjtöttük, mit érdemes tudnotok a májusi-júniusi vizsgaidőszakról.
Február 15-ig lehet jelentkezni az emelt és középszintű vizsgákra, ha a május-júniusi időszakban érettségiznétek (az őszi időszakra szeptember 5-ig lehet majd).
A jelentkezést kétféleképpen tehetitek meg: vagy a jelentkezési időszakban – aki betöltötte a 18. életévét, ügyfélkapus azonosítást követően – az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programmal. Vagy a jelentkezési időszakban letölthető jelentkezési lappal postai úton tértivevényes küldeményben, vagy személyesen, vagy e-papír szolgáltatással. Ne feledjétek, hogy a jelentkezési lapokat csak a területileg illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalokban fogadják.
„Ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban tehet érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanulta-e az adott vizsgatárgyat (azaz függetlenül attól, hogy szerepel-e osztályzat az adott vizsgatárgyból a középiskolai bizonyítványban)” – írja az Oktatási Hivatal. Öt vizsgafajta közül választhattok attól függően, hogy miért szeretnétek ismét érettségizni: tehettek kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító vizsgát. Ezekről itt találtok részletesebb információt.
Mikor kell emelt szintű érettségi?
Alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű vizsgát teljesíteniük (persze idén is vannak olyan szakok, ahol felvételi követelményként előírják a nehezebb vizgsát). De többletpontot idén is lehet szerezni az emelt vizsgákért, ha az érettségi vizsgáitokat részben vagy egészben az emelt szinten teljesített tárgyból számítják és eléritek minimum a 45 százalékos eredményt. Egyes szakok és intézmények elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt helyett – itt találjátok a listát azokról a szakokról, ahol nem kötelező az emelt szintű érettségi.
Mennyibe kerülnek a vizsgák?
Ha már van érettségitek, akkor a legtöbb esetben vizsgáért vizsgadíjat kell fizetnetek, ami idén a középszintű vizsgáknál 35 000 forint, emelt szintnél pedig 58 000 forint - ezt az Oktatási Hivatalnak vagy az adott középiskolában kell befizetni. Arra figyeljetek, hogy az érettségi jelentkezést a jelentkezési határidőt követően nem lehet visszavonni, sem megváltoztatni.
Idén nincsenek központi előzetes ponthatárok az egyetemeken (korábban meg volt határozva, hogy egy adott pontszám alatt nem vehető fel senki az adott szak ösztöndíjas formájára), viszont saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy magasabb pontszámhoz kötik a felvételt. Egy korábbi cikkünkből megnézhetitek, hogyan döntöttek a legnépszerűbb szakokon:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
